Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
63. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa a keresztény világhoz, melyben ismerteti a szabadságharc okait és célját. Szól a magyar nemzet nyomorúságáról, mely elsősorban a Habsburg uralkodónak és udvarának a magyar törvényeket mellőző uralkodásából fakad. Elmondja személyes meghurcoltatását is. Munkács, 1703. jún. 7.
Pusztúlly Szegény Magyar, Németé az Ország. Jobbágyságra fordult a’ régi Uraság.1 íA^yög (VIII.) az új tereh alatt a’ Kunok és Jászok régi és eleitől fogva való ditsősséges Királyoknak Privilegiomival1 2 erősített szabadtsága, minekutánna a Teutonicus Ordóban való szentelt Vitézeknek adattanak jobbágyul,3 és hogy ez igából Isten tsudállatosképen ki végye fohászkodván kivánnya. Nyög hasonlóképen (IX.) a’ Magyar Kamara, melly is minden jussától meg fosztatott, és csak a’ panaszszal maradott, hogy sem tekinteti, sem semmiben szabados rendelése nintsen, el nyomattatván az Udvari Kamarától az 1621. 18. az 1647. 146. és az 1681. esztendőbéli 13-dik Articulus ellen, mellyek szerint a’ Magyar Kamarának az Udvarival ugyan meg edgyezni kellett; de tőle függeni a’ mint már kezdetet lenni, nem engedtetett. fJVÍaga (X.) a’ Természet, melly Istennek edgyik szolgáló eszköze, az udvari Kamarának képtelen telhetetlenségét útállya és kárhoztattya; mert holott a’ természet Istennek ritka példájú jó akarattyából, ennek az Országnak a’ sónak fogyhatatlan bőségét engedte, a’ Kamara azt még is olly drágán adatta, árát úgy meg nevelte; hogy az Haza lakosinak nagyobb része igen meg szegényedvén, sótalan kenyérrel és étellel kénszeríttetett élni. Ugyan is a’ mit a’ természet ingyen ád, annak oily an árát szabni, mellyel a’ szegény lakosok ne bírjanak, szenyvedhetetlen latorság. íA/em is említtyük (XI.) a Coronához való jóknak el idegenítését, mellyet a’ László Király hetedik Decretumának 2-dik Articulusa erőssen tilalmaz. Hasonlóképen (XII.) Hogy az Országban az Harmintzad két annyi mint volt ez előtt. A Kalmár marháknak (XIII.) meg árendálások,4 hogy tsak igen kevés Emberé légyen az haszon. De nem lehet nagy panasz nélkül nem említenünk (XIV.) amaz elviselhetetlen Portióbéli5 húzást, vonást, melly hoszszas siralmunknak méltó matériája; mert minekutánna az Udvari Ministerek nagy kevélyen magoknak vévék az Országon való szabados dispositiót6 és rendelést, és milliókból álló summát veiének fel adóba; noha ez nemes Országra egész Ország gyűllése végezése nélkül semmi adót 1 Ez a fordító kiegészítése, a latin szöveg csak a Vergilius idézetet hozza. 2 kiváltságaival 3 Az 1704. évi magyar nyelvű kiadásban: „lába alá vettetett a német nemzet szokatlan uralkodásának”. A latin szöveg a Német Lovagrendet említi, amelynek 1702-ben a kamara eladta a jászkun kerületet. 4 az árus boltokért való bérlet fizetése 5 adóbeli 6 igazgatást 187
