Balogh Judit - Dienes Dénes - Szabadi István: Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában 1607-1710 - Acta Patakina 1. (1999)
1. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem Váradi Keserűy Péternek nemességet adományoz. Kolozsvár, 1607. június 2.
lalja el. Ezen egy férfi látható sárga csizmában, veres nadrágban, piros dolmánnyal, dolmány alá való subicában és páncélban, sisakot öltve és aranyos kardot vonva, amint balját csípőre téve jobbjában éppen most levágott, meztelen karddal átdöfött török fejet lendít felfelé. A pajzs fölé katona-sisak van helyezve lezárásként, ezt ékkövekkel és gyöngyökkel borított királyi diadém fedi, a sisak csúcsáról pedig különféle színű pántlikák futnak, igen szépen övezve és díszítve a pajzs mindkét oldalát, ahogy mindez jelen oklevelünk tetején vagy inkább elején a festő tanult kezével és tehetségével ékesebben kifejezve és megmintázva látható. Nyugodt lélekkel, biztos szándékkal és szabadsággal adjuk, adományozzuk és juttatjuk kegyesen a fent említett Keserűi Péternek, leszármazottainak és mindkét nembéli utódainak. Egyetértvén és hozzájárulván, hogy ök maguk a fent leírt címert avagy nemesi jelvényt, más igaz és jelvénnyel rendelkező, címert használó nemesek szokása szerint, minden pusztító hadjáratban, lovagi játékban, párbajokban, párviadalokban és bármilyen nemesi és hadi gyakorlatozás során, valamint pecséteken, zászlókon, kárpitokon, lobogókon, szőnyegeken, házakon, pajzsokon, sátrakon, síremlékeken és általában mindenféle dolgon és alkalmatosságon, a tiszta nemesség címén, amellyel őket a közösség és külön-külön mindenféle rendű, rangú, állapotú, méltóságú és magasabb méltóságú emberek szólítsák, hívják és nevezzék, akarjuk, hogy viseljék és hordják, továbbá egyenként ruháztassanak fel azokkal a szabadságot és mentességet adó tisztségekkel, kegyekkel, előjogokkal, amelyeket a Magyar Királyság és Erdély többi igaz, született és vitathatatlan nemesei és vitézei a vonatkozó törvények és a szokásjog szerint használnak, és folyamatosan élvezik használatát, javait és akarják s képesek is élni azokkal. Ennek emlékezetére és örökre szóló bizonyságául elrendeljük, hogy jelen, hiteles függőpecsétünkkel érvényében megerősített oklevelünket kegyesen adják át és juttassák el az említett Keserűi Péternek és mindkét nembeli összes utódjának és leszármazottjának. Kelt Kolozsvárott, 1607. június 12-én. Rákóczy Zsigmond 9
