A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)
1994-03-01 / 3. szám
A SZÍV 1994. MÁRCIUS 137 A megfeszített Krisztus Isten ereje és bölcsessége MÁRCIUS 6. - NAGYBÖJT 3. VASÁRNAPJA Kiv 20,1-17; 1 Kor 1,22-25; Jn 2,13-25 Jézus az Uj Templom VASÁRNAPI GONDOLATOK T udjuk az ószövetségi Szövetség könyvéből, hogy a szentély az Úr számára lefoglalt hely, ahol semmiféle profán dolognak helye nincsen, ahol csak szent cselekmény történhet. Jézus korában mégis pénzváltók és az áldozat - bemutatáshoz szükséges állatok vására népesítette be a templom udvarát. Ezzel pedig, hogy oda nem illő tevékenységet űztek a szent helyen, megszentségtelenítették azt. Amikor Jézus kiűzte a pénzváltókat és az árusokat, a mózesi törvény szerinti állapotokat állította helyre: az Ur számára lefoglalt szent helyen csak szent cselekmény történhet. Ezért nem mertek nyíltan fellépni ellene Annás és rokonai, az éppen uralmon levő főpapi család tagjai, akiknek kezelésében ez a virágzó kereskedelem zajlott, és akik nagy anyagi hasznot húztak belőle. Jézus tette súlyosan sértette az érdekeiket, a nyílt erőszak alkalmazása helyett mégis csak kérdőre vonták: ,, Mily un csodajellel bizonyítod, hogy jogod van ehhez?" — ahhoz ugyanis, hogy az Úr nevében lépj fel a hivatalos egyházi vezetéssel szemben. Jézus válasza:,,Bontsátok le a templomot, és én harmadnapra fölépítem. ” Ez alapjában véve kitérés az azonnali, konkrét bizonyítás elől. Ugyanakkor merőben új távlatot is nyit — melyet akkor még nem értettek meg sem azok, akik kérdőre vonták, sem pedig a tanítványok: Jézus személyében új korszak kezdődött a kinyilatkoztatás történetében. Elérkezett a templomi istentiszteletek és áldozatbemutatás vége: új „templom” épül, az isten- tisztelet és áldozatbemutatás egészen új formája kezdődik.
