A Szív, 1994 (80. évfolyam, 2-4. szám)

1994-03-01 / 3. szám

114

K1SSZÍV” - SZENTJÁNOSBOGÁR

Első klubtalálkozó

Ezt a találkozót kezdjétek egy játékkal, melynek neve:

VAKON MEGBÍZOM BENNED

L

egjobb a szabadban játszani. Ebben a játékban egyáltalán nem kell beszélni, nincs szükség egyetlen szóra sem, s az élmény attól is függ, mennyire vagytok képesek nélkülözni a beszédet. Mindenki válasszon magának párt - legjobb, ha olyat választasz, akit jobban szeretnél megismerni.

Egyikőtök becsukja a szemét, a másik vezeti: segít neki megismerni a környezetet, csakis érintés, hallás és szaglás segítségével. Érintéssel is lehet kommunikálni.

Gondoskodj a párodról és légy figyelmes. Azon igyekezz, hogy ez a séta kellemes élmény legyen a számára. 15-25 perc múlva térjetek vissza a terembe (ha teremben játsszátok, a séta értelemszerűen sokkal rövidebb lesz). Következzen szerepcsere. Ezt a játékot előbb párban kell megbeszélni, s csak azután a csoportban, de a megbeszélés előtt olvassátok föl az alábbi interjút, amelyben a beszélgetést segítő szempontokat találjátok.

Edit a szívével akar látni- Edit, te hogyan viseled az állapotodat?- Én könnyen viselem a vakságomat azért, mert azt gondolom, ha valaki ilyen állapotban van, vagy valamikor ilyen állapotba kerül, nem kell elkeserednie, siránkoznia, hanem azon kell igyekeznie, hogy az életét minél jobbá tegye, és másoknak örömet szerezzen.- Azt mondtad egyszer, hogy nem is irigyled a látó gyerekeket, mert bizonyos dolgokban te többel rendelkezel. Mi az a több? Képzelőerő, fantázia, tapintási képesség? Megérzés, hogy milyen az a másik, akivel találkozol?- Egyrészt fejlettebb a tapintásom és jobb a hallásom. De a különbség igazán az, hogy a látó emberek sokszor a külsejükről ítélnek meg másokat. Nem az ápoltságra vagy a tisztaságra gondolok, hanem arra, milyen színű a bőre, szőke haja van-e, alacsony, sovány vagy kövér-e - tehát a testi jegyek alapján, nem nézve, milyen a személyisége. Nálunk ez másképp van.