A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

A SZÍV - 1993. ‘J'LH'JillÁJi 67- Nem szeretném fölhozni. Ő másként gondolkozik, mint ti, egyálta­lán nem vallásos, és ebből nem is csinál titkot. Azt mondja, a hit csak az egészen kisgyerekeknek való, ő már régen kinőtt belőle.- Ez a kijelentése nem nagy műveltségre vall. Ha nem ismeri is a szentek ezreit, akik mind felnőttként élték meg a hitet, sőt meg is haltak érte, ha kellett, lehetetlen, hogy ne hallott volna Albert Schweitzerről, Martin Luther Kingről, vagy akár a ma is köztünk élő Teréz anyáról, II. Já­nos Pálról és még sorolhatnám az egész világon tisztelt, hitüket hő­siesen élő felnőtt embereket.- Az ilyenek azért keve­sebben vannak, mint azok, akik csak megjátsszák a hívő embert. Zsuzsa néni, a magyartanárnő is milyen áhítatosan forgatja a sze­meit, ha Istenről van szó, de közben folyton az énektanár körül sündörög, pedig annak 3 gyereke is van. Lajos nagymamája meg egy pap miatt hagyta ott a vallást, mert nem tisztességesen viselkedett vele. Ezért nem nevelte hívőnek Lajos mamáját, így aztán Lajos sem foglalkozott a hittel.- Ami Lajos nagymamáját illeti, semmi értelme ilyen harmadkézből kapott, bizonytalan történetekkel foglalkozni. Biztos, hogy voltak és lesznek gyönge, sőt rossz papok is, de annak semmi köze sincs az egyes emberek Istenbe vetett hitéhez. Sőt, egyszer valakitől azt hallottam, hogy semmi sem bizonyítja jobban, hogy az egyház Istentől származik, mint az, hogy még a papok sem tudták tönkretenni.- Abban viszont igaza van Lajosnak, hogy a hitet ki lehet nőni. Olyan dolog ez, mintha te most abban a cipődben akarnál járni, amiben egyéves korodban járni tanultál. Nemhogy szorítana, de föl sem tudnád venni. Aho­gyan a testünk nő, úgy kell növekednünk a hitben, Isten megismerésében és az ismereteknek saját életünkben való megvalósításában.- Azért rémes, hogy Zsuzsa ennyire megváltozott!- A hitben való elbizonytalanodás, kételkedés egészen természetes dolog az ő korában. Amiben eddig hitt, az mások hite volt. Most kell megala­poznia a saját hitét, és ez nem könnyű dolog. Tamás és Veronika is keményen megharcoltak a hitükért, de biztos vagyok benne, hogy oda nem adnák sem­miért.- Azért most sem pihenhetünk a babérjainkon. Napról napra ápolni kell a hitünket, mint ahogy a virágot is öntözni kell, hogy el ne hervadjon. Imádkozni is kell érte, de meg is kell köszönni, hogy megkaptuk. A hit nélkül élő embernek sokkal nehezebb dolga van, még ha könnyebbnek tűnik is az élete. Keresztvetés Ha rábízod magad az örök Atyára, ha nyitottan vársz a Szentlélek szavára, ha hálásan nézel fel a keresztfára: nem leszel árva. Velinszky Márta

Next

/
Thumbnails
Contents