A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

454

XisszíV” - sz'L^iyÁ5íos(BogÁ%_

III. alkalom - A vallási türelemről

E

bben a hónapban a Szentatya által kért missziós imaszándék a következő: „Bontakozzék ki - akadályoztatás nélkül - a keresztények és a mohamedánok párbeszéde."

Ahhoz, hogy párbeszédet folytassunk, jó szándékot kell mutatni egymás kölcsönös elfogadására és megismerésére. Ezért az ^októberi missziós imaszándékhoz kapcsolódva 3Z 6 HSVi bibliai bÖflgeSZde is (a szokásostól eltérően) az iszlám és a kereszténység viszonyáról szól.

Az iszlám ás a kereszténység

Iszlám azt jelenti: „Isten iránti odaadás, belenyugvás az Isten akaratába." így nevezte el Mohamed az egyistenhit általa alapított arab formáját, amely a legfiatalabb világvallássá lett. Ennek a vallásnak a hívőit muszlimok- nak vagy mohamedánoknak hívják.

Szent könyvük a Korán, amelyet az írásos töredékekből és szóbeli hagyományokból Mohamed halála után állítottak össze. A Korán 114 szutrá- ból, azaz fejezetből áll, melyek ritmikus, rímes prózában íródtak. Tartalmilag nagyon változatos - érzelemgazdag vallásos költészet, az óarab, zsidó és keresztény mondák mellett találhatók benne száraz, törvénymegszabó előírások. A pokolról és a paradicsomról szóló fantáziadús leírások szomszédságában Isten mindenhatóságának fejtegetése, fanatikus felhívás a hitetlenek elleni harcra vagy Mohamed személyes életére vonatkozó utalások olvashatók.

A Korán szerint a pátriárkák, a próféták (Ádám, Noé, Lót, Ábrahám, Izmáéi, Izsák, Jákob, József, Mózes, Áron, Dávid, Salamon, Illés, Elizeus, Jób, Jónás, Zakariás, János) és Jézus valamennyien helyes úton jártak, az igaz hitet vallották, a végső tanítást azonban csak az utánuk jövő Mohamed adta. Különösen nagy jelentőségű közülük Abrahám - Hágár révén ő lett Izmáéi atyja, akiktől az arabok származnak, Izsák révén pedig a zsidók ősapja.

Az iszlám kétségkívül magasrendű vallási és erkölcsi értékeket tartalmaz: hit az egy Istenben, a világ teremtőjében, az emberek törvényhozójában és bírájában, hit Isten kinyilatkoztatásában, aki próféták által szólt az emberekhez, hit az örök életben, amely boldogságot jelent majd azoknak, akik hittek és jót cselekedtek, de boldogtalanságot azoknak, akik hitetlenek voltak és rosszat cselekedtek, különösen a szegények és az árvák sanyargatásával és az uzsorával.

A Korán szerint Jézus, Mária fia (Hisza ibn Maryam) nem „Isten fia", hanem „Isten egyszerű szolgája", nem ő hozta az embereknek a végleges kinyilatkoztatást, nem halt meg az emberek üdvösségéért. A Korán nemcsak tagadja, de „gonoszságnak" is minősíti a lényeges keresztény igazságokat: a megtestesülést, a Szentháromságot, Krisztus megváltásának egyetemességét.