A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

A SZÍV - 1993. OJCTÓWL'Jí

437

Az evangelizálás maradjon hű az egyház tanításához a társadalmi kérdésekben is

J

ézus Krisztus minden ember megváltására jött. Tanítása is minden embernek szól. Tanításának továbbadása: a mindig „új” evangelizálás. nnek a célja - ami a keresztényeket illeti - a keresztények „kereszténnyé” alakítása. Vagyis az Úr szavának egyre mélyebben kell behatolnia a mi szívünkbe. (És minden ember szívébe!) Az evangelizálás az egészséges emberi és keresztény fejlődés szabályait tartalmazza - írta VI. Pál pápa a Cor Unum Pápai Tanácsot megalapító okmányában.

A SZENTATYA OKTÓBERI IMASZÁNDÉKA

Az evangéliumnak, így az evangelizációnak is a szeretet a vezéreszméje. Ezért a legfontosabb, hogy Jézus tanítása testet öltsön, „megtestesüljön" a szeretet cselekedeteiben. Hiába ad gyönyörű tanítást a szere- tetről a Szentírás; az embereket az érdekli, a keresztények hogyan váltják életté az írott betűt.

A szeretet Isten ajándéka. Szabálya - az evangélium szerint - hármas: szeressük Istent, mert Ő szeret bennünket; szeressük önmagunkat, minthogy Isten szeretetének tárgya vagyunk; szeressük embertársunkat, mert Isten szereti őt. A szeretet hozza felszínre bennünk minden keresztényi és emberi értékünket.

Hogy Isten maga a szeretet, azt főleg Krisztus Urunk keresztje nyilatkoztatja ki nekünk. Jézus minden szenvedő ember fájdalmát hordozza. Ebből pedig az következik, hogy a keresztény Krisztus szeretetének a „megtestesítésére" hivatott, s így feladata: minden ínséget szenvedő segítségére sietni. Az evangelizáció eredménye tehát az legyen, hogy rajtunk lássák meg az emberek: Isten a szeretet Istene, aki kiválaszt, aki megbocsát, aki hű marad az ő népéhez (vö. ljn 4,8-16)

Az egyháznak, amely Isten irántunk való szeretetét hirdeti, van szeretetközpontja. Ez az Eucharisztia. A szeretet szakramentuma. Csodálatosan szép és fontos jelző szerepe van: az osztozásra hívja fel figyelmünket, melyről Jézus beszél, melyet Ó elvár tőlünk.

Jézus megszólít minden tanítványt, világi hívőt, szerzetest, szerzetesnőt, papot és püspököt: vajon nincs-e túl sok mindened? nem vagy-e