A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
34 XAIVLIXIIS L-ELKlSÍgi TÁjt’KOZ'miÓ reknek meg keli azt is tapasztalnia, ha én csinálok valamit jól, annak mi mindnyájan örülünk, ha valami engem bánt, az a mi közös szomorúságunk. A családi „mi-tudat", a sorsközösség vállalása, a közös erőfeszítések és sikerek, közös bánatok és aggódások szükségesek ahhoz, hogy a testvérek közt a szolidaritás, ne pedig az ádáz versenyszellem legyen az uralkodó. Szt. János evangélista így emlékezik: „A kettő közül egyik, aki... követte őt (Jézust), András volt, Simon Péter testvére. Mihelyt találkozott Simonnal, elmondta neki: „Megtaláltuk a Messiást... és elvitte Jézushoz" (Jn 2,40-42). Szépen példázza ez a részlet, hogy a valódi testvéri szeretetet nem a kisajátítás, hanem a megosztás gesztusa jellemzi. Osztozás a rosszban is. Edith Stein kézenfogva indult Róza testvérével a deportálásba. A testvér nem sajátítja ki sem a szülő szeretetét, sem a közös javakat, nem sajátítja ki testvérét sem. Pedig talán ez az egyik legnehezebb: szabadon engedni a másikat, a szeretett testvért, hogy az az életét egy másik ember vagy egy hivatás mellett elkötelezze. Mi más volna a töménytelen, jól- rosszul leplezett sógornőviszály hátterébe, mint a kisajátító szeretet? Az, hogy a leánytestvér nem képes átengedni szinte bálványozott fiútestvérét egy „méltatlan" másik nőnek? Mint a nevelés többi területén is, a szülők, a család példája itt is fontos. A szülők szépen ápolt testvérkapcsolata (de az ádáz, gyűlölködő is) életre szóló példa lehet. Tudok egy családról, ahol rendszeresen „testvérkenapokat" tartottak. Biztosan terítékre kerültek itt az aktuális családi, gyereknevelési gondok, örömök, tudom, hogy bírálat is elhangzott, de a lényeg az, hogy még felnőttként is rendszeresen találkoztak. S gyerekeik is vidám unokatestvér életet éltek. A valódi testvéri szeretet képes áthidalni az életfelfogásbeli, világnézeti különbségeket, földrajzi távolságot, és nem őrzi és duzzasztja gyermekkori sérelmeit vagy az örökségosztás során érzett mellőzést. Uram! Meghatottan és örvendezve olvasom, hogy tizenkét apostolod közé két testvérpárt is választottál. A családi kötelék, a közös kibocsátó fészek fontosságát kívántad ezzel szívünkbe vésni? Add, Uram, hogy vérszerinti testvéreinket helyesen szeressük, és ezt a jóban-rosszban osztozó, a másik előnyét kereső szeretetet embertársainkra is kiterjesszük. Engedd, hogy egy boldog örökkévalóságon át mindannyian testvérekként örvendezzünk a Szentháromság boldogító színelátásának! Szent testvérpárok: Benedek és Skolasztika, Cirill és Metód, könyörögjetek érettünk. Bánlaky Éva
