A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
306 KATOLIKUS LLLKISÍgi TÁJÍKOZTATÓ hanem, hogy ezeket kamatoztassa is mások javára. Amiben része van, amibe beleszületett, az mások szorgalmának, szeretetének az eredménye. Ehhez neki is hozzá kell adnia, ami tőle telik. A szülő ne csak azt várja el tőle, hogy jó legyen és jól tanuljon, hanem, hogy hasznosan éljen. Meg kell őket tanítani a szolgáló szerctetre, a másokért való lemondásra szeretetből. Ezt a mai fiatalok sajnos nagyon kevéssé ismerik. A szolgálat fogalmát a mai ember megalázónak tartja, mert összetéveszti a rabszolgasággal. Az önkéntes szolgálat-vállalás, a szeretet gyakorlata. „Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon" (Máté 20,28). Ha az Evangélium szellemében, Jézus példája szerint akarunk élni, és gyermekeinket is így nevelni, a szolgálat szellemét is magunkévá kell tennünk, eszerint élnünk és nevelnünk. „íme, az Úr szolgáló leánya" - mondta Mária az angyalnak. Hányszor látjuk a villamoson, hogy a szülő nagyobbacska gyerekét leülteti, maga pedig áll. Vagy ha idősebb száll fel, nem figyelmezteti gyermekét, hogy adja át a helyét. Hány nagymama cipeli a táskát unokája után. Hány anya megy hatalmas bevásorló szatyorral és gyermeke üres kézzel! - Van viszont család, ahol kiránduláskor a legkisebb hátán is van kicsi hátizsák annyi cipelnivalóval, amennyit a kicsi elbír. Ez a terhek megosztására való nevelés. Tanulja meg, hogy ne legyen közönyös mások iránt. Adja kölcsön radírját, színesét megszorult társának az iskolában. Az udvariasság (nem udvariaskodás) is a szeretetnek és a szolgálatnak, a mások megbecsülésének egy formája. Ez is a családban kezdődik, mikor a gyerek egy pohár vizet, egy széket visz oda az idősebbnek. Ezt kérni, elvárni is kell tőle, hogy rászokjon. Idetartozik az is, hogy a fiúk és a lányok segítsenek otthon apjuknak, anyjuknak a ház körül. Akármennyi tanulnivalója is van egy gyereknek, kell, hogy erre jusson ideje. A közös munka során alakul ki a jó családi közösség, a kapcsolat, hogy ne csak egymás mellett éljenek, hanem osztozzanak egymással mindenben. A sok külső hatás, az otthontól való távoliét után a közös munka összehoz. A jó családi légkör az, ami leginkább megvédi a fiatalokat a különböző csábításoktól. Nagyon jó alkalom arra, hogy a gyerekek megtanuljanak áldozatot hozni, hogy pl. karácsonykor, vagy amikor menekülteknek, árva gyerekeknek gyűjtenek, megkérni, hogy kedves játékai, könyvei közül odaajándékozzon egyet-kettőt. Nem a meguntat, kopottat, hanem ami szép, amit szeret, hogy ezzel örömet okozzon. Ha megtanul másoknak örömet okozni, ez az öröm visszaszáll rá. Jézus mondta: „Amit egynek a legkisebbek
