A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
2 KATOLIKUS L'ELIQSÍQI TÁJÉKOZTATÓ A magzati élet védelméről alkotott törvényről Budapest, 1992. december 21. A Magyar Országgyűlés 1992. december 17-én a „magzati élet védelméről" törvényt alkotott. Bizalommal reméltük, hogy a Parlament erkölcsi felelőssége tudatában olyan törvényt hoz, amely az élethez való alapvető emberi jogot érvényesíti, és n D TTTIM F MTI í IVf korlátozás nélkül kiterjed a magzati élet védelmére. A törvény tartalmaz pozitív rendelkezéseket, amelyek egészségügyi és anyagi segítséget nyújtanak a gyermeket váró anyának, kitér az orvosok lelkiismereti szabadságának a biztosítására. Mivel az emberi élet a fogamzással kezdődik, sajnálattal látjuk, hogy a törvény lehetővé teszi a magzat elpusztítását. Látszat szerint hoz bizonyos korlátozásokat, de az anya „válsághelyzetének” egyéni értelmezésével - mégha szépen hangzó magyarázatokat is lehet hozzdßzni - gyakorlatilag minden korlátozás nélkül megengendi a magzati élet kioltását. Ezért a törvény nem a „magzati élet védelméről", hanem a „magzati élet elpusztításáról" szól. Ebben a helyzetben kötelességünk felemelni szavunkat az egyetemes erkölcsi értékek és az alapvető emberi jogok érdekében. Megtévesztő indoklások, magyarázatok úgy mutatják be a törvényt, hogy humánus, az anya jogait érvényesíti, a fejlődés irányába mutat, a nemzetközi gyakorlattal megegyezik. A „Ne ölj!" erkölcsi parancsa az emberi természetből ered, vallási és világnézeti meggyőződéstől függetlenül. Az emberi törvényhozásnak nincs joga az emberi természetből eredő erkölcsi törvény lerontására, az ártatlan élet kioltásának igazságtalan megengedésére. A vitában sokszor szerepelt az anya lelkiismeretére történő hivatkozás. Sajnálatos módon megmutatkozott, hogy a lelkiismeret szó elvesztette eredeti értelmét, az erkölcsi jó és rossz megkülönböztetését, és helyébe a szabad egyéni vélekedés került. Az anya jogainak hangoztatása a születendő gyermek életének a kioltásával kapcsolatban a női méltóság és az anyai hivatás megcsúfolása. Az ártatlan emberi élet elpusztítására irányuló törvény sohasem lehet humánus, hanem minden esetben embertelen és életellenes, nem szolgálja a társadalmi fejlődést, mégha egyes országok példáját követi is.
