A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

A SZÍV 1993. - (MÁJUS 237 A boszniai Banja Luka püspöke, Koma­rica a belgrádi nunciushoz írt levelében elmondja, hogy múlt nyár óta folyama­tosan kap halálos fenyegetéseket. „Ko­molyan kell vennem ezeket a fenyegetése­ket. Nem tartom életemet értékesebbnek ér­sekségem és városom lakóinak életénél, akik állandóan a likvidálás veszélyében élnek. Köztük akarok élni, részt venni sorsukban, amelyet sok ember dicséretes igyekezete el­lenére törvénytelenség, hazugság, elnyo­más, halál és sok más gonoszság fenyeget." Március 19-e óta a litván televízió má­sodik katolikus programot is sugároz. Az amerikai püspöki konferencia fi­nanszírozza a Kelet-Európai Segély ke­retében a kaunaszi stúdió minden pén­teki 30 perces adását az I. csatornán. Főként szinkronizált előadásokat köz­vetítenek a Lumen 2000 (Houston Te­xas) 20.000 darabból álló készletéből. Három szerkesztőből és néhány szabad foglalkozású munkatársból áll a szer­kesztőség. Egyiküket a Lumen 2000 ké­pezte ki. Vasárnap a vilniusi katolikus szerkesztőség sugároz 30 percen át idő­szerű egyházi híreket. Ezt a programot az állam anyagi támogatásával főként II. János Pál pápáról közvetít előadáso­kat, a szeptemberi pápalátogatás előké­szítésére. A püspöki kar média ügyi megbízottja, Juoza Matiláitis szerint ezek a közvetítések igen nagy jelentősé­gűek a közvélemény alakításában. Moldáviában is nyílik vatikáni képviselet. A fővárosba, Kisinyovba érkezett Mons. Gobel, aki eddig a Fülöp-szigetek nunciatlí­ráján dolgozott. A Vatikán az elmúlt évben ismerte el Moldávia önálló államiságát. A magyar egyházmegyék határainak megváltoztatása miatt későbbi idő­pontra halasztja egyházmegyéje szinó­dusát Paskai László esztergomi érsek, bíboros. A Vatikánban tett ad limina látogatáskor tanácsolták a magyar püs­pököknek, hogy a magyarországi egy­házmegyei szinódusokat, melyeket er­re az évre terveztek, halasszák el. Ukrajna népének nehéz gazdasági helyzeté­re hivatkozva a görög katolikus Pietro Ze- lenjuk paptársaihoz fordult, kérve, mondja­nak le a kereszteléskor és temetéskor szoká­sos pénzadományokról. Egyben bírálta az olyan lelkészeket, akik tarifákat állapítanak meg egyes szentségek kiszolgáltatására. Nyikolaj Statinszki, a bolgár parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnö­ke nemrégiben egy televízió fellépésé­ben aggodalmát fejezte ki a szekták te­vékenysége miatt. Sok kiskorú, aki a szekták befolyása alá került, követ el öngyilkosságot. Nem nevezett meg egyet sem, bár valószínűleg nem ke­resztény szektákról van szó. A szekták terjedésének okaként az is közrejátszik, hogy az ortodox egyház nem tudja be­tölteni azt a „szellemi űrt", amely a fiatalokban keletkezett. A hierarchiá­nak Maxim pátriárkát körülvevő cso­portja „kommunista múlttal" van meg­terhelve, míg a pátriárka ellenfelei túl­zottan világiasaknak tűnnek. Statinszki szerint a püspökök egyik csoportjának sincs olyan lelkisége, mely kisugároz­hatna környezetére. A bolgár kulturális-tudományos és közok­tatási miniszterasszony, Maria Dimitrov március 15-én Yoann püspökkel írt alá egy megállapodást, mely a rilai kolostor egész kulturlétesítményét az egyház tulajdonába adja. A kommunista rezsim egy 1961-es rendelet alapján a kolostor egész vagyonát államosította és a szent helyekből turista­központot alakított ki. Még nem zárult le a

Next

/
Thumbnails
Contents