A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-05-01 / 5. szám
198 KATOLIKUS LTLKJStgi ‘TÁJÉKOZTATÓ állhassunk. De védi is a nekünk adatott kegyelmeket; biztosítja Isten oltalmazó erejét és a sátánt messze űzi. A keresztségi karakter Krisztus, a Király képe-másává formálja az Úr szolgálatára szentelt embert. Feljogosítja, hogy részt vegyen a nyilvános krisztusi kultuszban és részesedhessen a többi szentségben is. A bérmálási karakter Krisztusnak, az Igazság Tanítómesterének képe-másává formálja az embert. Arra képesíti, hogy az igazság harcosa legyen, erővel tudja megvallani és védelmezni a hitet. A pappá szentelés kegyelme, sajátos karaktere pedig azt eredményezi, hogy az, aki már eddig is Krisztus szolgája és harcosa volt, Krisztushoz, a Főpaphoz váljon hasonlóvá. Mint az Úr szolgája - szentelése révén - hatalmat nyer arra, hogy a szentmise vérontás nélküli áldozatát felajánlja és a szentségek által kiárassza Isten kegyelmi ajándékait. Mindebből több gyakorlati következtetést vonhatunk le. A keresztény ember legyen mindig tudatában annak, hogy Krisztusnak van szentelve. Becsülje meg magát és másokat is. Megfelelve természetfölötti méltóságának, mindig úgy viselkedjen, amint az a Titokzatos Test tagjához, Krisztus harcosához illik. A bérmálás szentsége a Szentleiket új módon teszi jelenvalóvá a lélekben, a Hét Ajándéknak megfelelően. 1. A bölcsesség az isteni igazság megbecsülésére segít. 2. Az értelem a hitigazságok mély megértésére képesít. 3. A tanács segít nehéz körülmények között is megtalálni a követendő utat. 4. Az erői az akadályok leküzdésére kapjuk. 5. A tudomány arra képesít, hogy a teremtett valóságokat a hit fényében és Istenhez fűző kapcsolatuk alapján vizsgáljuk. 6. A jámborság abban segít, hogy Istent, mint Atyánkat tiszteljük, de tiszteljük embertársainkat is. 7. Az istenfélelem fölkelti bennünk Isten gyermeki tiszteletét és a félelmet mindattól, amivel Istent megbánthatnánk.
