A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-05-01 / 5. szám

194

'KWTOLl'KUS L'LLXlS'tqi TÁjiXpZT&TÓ

A 35. MAGYAR PAX ROMANA KONGRESSZUS NYILATKOZATA

A kongresszuson kialakult nézet szerint a mai magyar társadalmi és egyházi élet egyik fő problémája az intézményi struktúrák központosítása, valamint ezzel kölcsönhatásban az egyének atomizáltsága és alattvalói mentalitása. Ez a helyzet a megkésett polgári fejlődés és a totalitárius kommunista diktatúra öröksége. Ennek következtében a társadalom és az egyház majd minden területén kommunikációs zavarok észlelhetők, amelyek megszüntetéséhez nagy szükség van az önszerveződő közösségekből álló civil társadalom kiépülésére. Itt nagy feladatok várnak a magyar kereszténységre is. A Krisztus-hívők hivatása a szerepüket egészen újonnan meghatározó II. vatikáni zsinat tanítása szerint- az emberi személy méltóságának és lelkiismereti szabadságának védelme;- törekvés a más felekezetűekkel, vallásúakkal és világnézetűekkel való párbeszédre a kölcsönös türelem szellemében;- az emberek testvériségének tanúsítása az egyház kommúniójának elmélyítésével;- a közjó előmozdítása a szolidaritás és szubszidiaritás elvének megfelelően.

Az emberek közti kommunikáció javítása egyházunknak is küldetése. Ehhez hozzátartozik, hogy a társadalomban és az egyházban a újításra törekvők és a hagyományőrzők tanúsítsanak egymás iránt megértést, amire a kongresszus is törekedett. Jellemezze mindig a kommunikációt a tárgyszerűség, a nyíltság és az őszinteség. Legyen biztosítva mindenhol a nemzeti kisebbségek - így a szórványok - egyenjogúsága, beleértve az anyanyelven folyó vallásgyakorlást.

Szükséges továbbá, hogy egyházunk igehirdetésében és tanításában a mai ember, főleg a jövendő nemzedék számára érthető nyelven, hitelesen és önkritikusan keresse a választ korunk nagy kérdéseire, minden jóakaratú emberrel együtt. Ápolja az egyházon belül is a testvéri párbeszédet, mélyítse el a nyilvánosságot, teret adva a kritikának, és a lehető legnagyobb mértékben mozdítsa elő a civilek felelősségvállalását. Az egyház és állam kapcsolatát illetően kívánatos a jó viszony, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy az egyház a világi hatalom erejével próbálja a maga krisztusi küldetését megvalósítani. A kongresszus résztvevői ebben a szellemben törekednek a magyar társadalom és egyház szükséges megújítására. (Szombathely-Vép, 1993. április 18.)