A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

A SZÍV - 1993. ÁTíRJLIS 191 kuli, és közel egy millió nem adóit választ arra a kérdésre, hogy milyen vallású. A Szlovákiában élő magyarok többsége római katolikus. A magyarlakta területeken is so­kan vallották magukat felekezeten kívüliek­nek, de számuk nem múlta felül az országos átlagot. A statisztikai felmérések világosan mutatták, hogy a négyévtizedes ateista pro­paganda hatásos volt, a lakosságnak közel egyharmada fordult el a vallástól. Az izraeli külügyminiszter, Simon Pe­rez, kívánatosnak tartja a katolikus egy­házzal való jó kapcsolat kialakítását. Az izraeli politikus ennek érdekében fon­tosnak tartja, hogy Izrael és a Vatikán között mielőbb diplomáciai kapcsolat jöjjön létre. Rövidesen várható egy újabb jezsuita atya, Jan Beyemi boldoggá avatása. Kelet-Len- gyelországban született 1850-ben és mint misszionárius 1912-ben halt meg Mada­gaszkár szigetén. A volt Szovjetunió utódállamaiban je­lenleg 34 szalézi atya dolgozik. Az a- tyák különböző nemzetiségűek, s fő­ként Ukrajnában és Örményországban törődnek az ott élő katolikusokkal. Bulgáriában igen nagy az érdeklődés a ka­tolikus vallás iránt. A római katolikus pa­pok száma erősen megfogyatkozott, mert a kommunista hatalom nem engedélyezte a papképzést. Számuk mindössze harminc. Ez igen kevés a szétszórtságban élő, közel 70.000 hívő kellő lelki ellátására. Szlovákiában eddig a görög katoliku­sok mindössze nyolcvan templomot kaptak vissza, bár igényük mintegy kétszáz templomra szól. A görög kato­likusok száma az országban 180.000. A szentté, illetve a boldoggá avatási kong­regáció hivatalos kiadványa szerint jelenleg 2240 személy boldoggá, illetve szentté ava­tási ügye van a kongregációnál. A vizsgálat igen nagy körültekintéssel folyik s ezért hosszú időt vesz igénybe. A litván katolikus hívek különféle szö­vetségei és egyesületei új erőre kaptak. Többek között a Katolikus Tudo­mányos Akadémia két újabb helyi szer­vezete nyílt meg 1992 végén. A máso­dik világháború után a katolikus aka­démia is emigrációba kényszerült, köz­pontjuk Rómában kapott menedéket. A fennállásának 70. születésnapját ün­neplő intézet jelenlegi elnöke Giedrius Uzdavinys kardiológus. 452 tagjuk van Litvániában és 233 külföldön. 1962. március 3-án jelent meg a Litván katolikus egyházi krónika nevű lap első száma. Csak az utóbbi időben derült ki, hogy a lap mögött a jezsuiták álltak, neve­zetesen Sigitas Tamkevicius jezsuita püs­pök mint a lap kiadója, és Jonas Buruta provinciális atya. Természetesen egyedül nem győzték volna a sok feladatot, ország­szerte voltak munkatársaik és terjesztőik. A Krónika valószínűleg az egyetlen olyan keresztény szamizdat kiadvány, melybe a KGB-nek nem sikerült beépülnie és amit nem tudtak beszüntetni. A lengyel katolikus egyház életében há­rom fontos esemény játszódott le 1992- ben: az egyházmegyék határainak át­rendezése, egy általános szinódus összehívása és végül a második orszá­gos missziós kongresszus meghirdeté­se. Az egyházmegyék rendezése során nyolc új egyháztartományt kreáltak a már meglévő öt mellé. Az egyházme­gyék száma pedig 27-ről 40-re emelke­dett, határaik most már egybeesnek a közigazgatási határokkal. A rendezés célja az volt, hogy olyan egyházmegyé­

Next

/
Thumbnails
Contents