A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

162 ,,'KisszíV” - szi^űy^íos'SogÁJi ház. Mikor hatalomra jutottak, nem tehették vele azt, amit akartak, azért sem, mert Róma, ahol a pápa, az egyház látható feje lakik, messze van tőlük. Csak a püspököket, papokat vethették börtönbe és kényszeríthették arra, amire akarták, ha tudták. Persze, nem mindenki engedelmeskedett a kommunistáknak, ak­kor sem, amikor pedig ezért kínozták vagy megölték őket. Most van a kínai katolikusok között olyan, aki a kommu­nisták miatt elszakadt a pápától és a világegyháztól, és van olyan, aki nem. Imádkozzunk azért, hogy a kínai katolikusok legyenek egységesek és legyenek hűségesek mindenben az egyházhoz. (Szabolcs) Ahány, annyiféle M ilyen jó, hogy végre együtt lehetünk! Igaz, csak hétvégére jöhettél haza, de az is nagyszerű! - Zsuzsa ragyogó arccal bújt a nagyi karosszékében trónoló Zsigához.- Borzalmas lehet a kórházban, remé­lem már nem sok időt töltesz bent! CSIVITELES- Először én is kibírhatatlannak tartot­tam és nagyon sajnáltam magam. Később azoban rájöttem, hogy vannak dolgok, amiket máshol soha sem ismerhettem volna meg, vannak embe­rek, akikkel csak ott talákozhattam. És nagyon jó volt, hogy találkoztunk. Addig nagyon bántott, hogy egy buta véletlen okozta a bajt, aztán rájöttem, ha nagy butaság volt is a részemről, nem véletlenül történt így.- Erre mondják, hogy Isten a görbe vonalra is tud egyenesen írni. De mesélj! Mi hasznosat adott neked a kórház?- Először is szereztem egy barátot. Annyi idős, mint én, három testvére van és Erdélyből jött az édesapja után. Az apja már egy éve átjött, itt beleszeretett egy nőbe és nem akar hazamenni. Gergő, akit a legjobban szeretett, azt remélte, rábeszélheti, menjen haza. De az apja nagyon meg­változott. Folyton iszik és durván elzavarta. Gergő többször visszament, apja utoljára kilökte a kapun, az utca jeges volt, és Gergő olyan szerencsét­lenül esett, hogy eltört a combnyaka és a kulcscsontja is. Ő még egyáltalán nem járkálhat, de én sokat vagyok mellette, amióta mozoghatok, és na­gyon jókat beszélgetünk.- Miért nem szóltál, vittünk volna neki is gyümölcsöt, édességet. Hiszen biztosan senki nem látogatja!

Next

/
Thumbnails
Contents