A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

146

KATOLIKUS L-ELKIStgi TÁJÉKOZTATÓ

Együtterezni az egyházzal?

S

okan és sokféle alapon, sokféle szándékkal kritizálják a látható egyházat, a papságot, a hierarchiát, a templomba járókat..., olykor nem kevés zavart okozva, néha szándékosan is. A kriti- ka fontos és szükséges, de hogy hiteles-e, hogy mennyire kell komolyan venni, ill. tiltakozni ellene, az attól is függ, felelős alapállásról, kellő megfontoltsággal, körültekintéssel, „belülről” történik-e. Mint ahogy a

kritika elutasítását is hiteltelenítheti, elfogadhatatlanná teheti például túlérzékenység, felszínes egyháziasság, külsőséges vallásosság, téves egyházkép, teológiai műveletlenség - szintén nem kevés kárt és zavart okozva.

A kibicnek semmi nem drága

Februári számunk 85. oldalán felsoroltunk néhány szempontot az Amerikában élő egyetemi tanár, Őrsy László jezsuita egyházjogász, keresett előadó nyomán, segítségül a helyes egyházias érzéshez. Előző számunkban elkezdtük részletesebben nézni ezeket a szempontokat, Őrsy L. kifejtésében. Eligazításul szolgálhatnak azok számára is, akik „kívülről'' tekintenek az egyházra és valóban tiszteletben tartják a tőlük eltérően gondolkodókat, akkor is, lm hívő katolikusokról van szó, és nemcsak hangoztatják a türelmet a másként gondolkodókkal szemben. (A szerk.)

3. Egynek lenni az egyházzal annyit jelent, mint azt remélni tőle, amit adni tud. Ez azt jelenti, hogy remélem az egyháztól Isten szavát, az evangélium hirdetését, Isten erejét, amit a szentségeken keresztül kapok, de ugyanakkor nagyon óvatosnak kell lennem az egyházra vonatkozó minden más remény tekintetében. Ez nem azt jelenti, hogy mást nem is kaphatok. Ha valaki az egyház történelmét olvassa, láthatja, hogy Krisztus megkísértése folytatódik benne: „Tedd azt, hogy ezek a kövek kenyérré legyenek!” Vagyis sokan földi jólétet várnak a egyháztól, az örök élet nem fontos számukra. „Tegye meg az egyház, hogy legyenek jelek az é^bn, a napban és a holdban, és akkor majd hiszünk!” Vannak jelek az egyház történetében (például Lourdes), de az Isten Országának kinyilatkoztatása nem abban áll, hogy nagy jelek adatnak - kivéve egyet, a Feltámadást -, hanem abban, hogy Isten szava és ereje jön az emberekhez.

„Használd a politikai hatalmat a jóra!” Örök történelmi kísértés, amivel az egyház küszködött és küszködik ma is. De az egyház hatalma a