A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-04-01 / 4. szám

A HIT ALAPJAI I. A Szív 1993. áprilisi számának melléklete A gondolkozó embernek nem kell különöskép­pen felhívni figyelmét korunk visszásságaira. A századunkban történt változások és kiábrándulá­sok mély nyomot hagytak az emberek életében, a társadalomban. A felvilágosodás nem hozta meg a békét és a boldogságot az emberiség nagy testvéri­ségében és egyenlőségében. A tudomány nem tud­ta helyettesíteni az együgyűnek deklarált vallást. Mit csináljon, hova forduljon ma az emberiség miután az utolsó 300 évben hiába próbálta megte­remteni létének - minden embert kielégítő - bol­dog alapját. Vissza az elhagyott gyökerekhez, vissza a vallás történelmileg igazolt értékeihez. Ebben a forrongó, erőszakosságtól sem mentes, megoldásokat kereső világban mutat utat dr. Madinger, bécsi katolikus pap 29 évvel ezelőtt elkezdett munkájával. Erről részletesen fogunk írni a szív következő mellékle­teiben. Munkásságának lényege abban áll, hogy rend­szeresen magyarázza levelein keresztül a hit alap­igazságait. Egyszerűen és világosan, tévedést kizá­ró pontossággal. A leveleket ingyen küldötte el mindenkinek, akik ezt kérték. A költségeket a tehe­tősebbek viselték önkéntes, havi csekély hozzájáru­lásukkal. A munka motorja az ima, az áldozat ke­gyelme és az emberek szerető közreműködése volt. Gyönyörű eredményt ért el. Ma több mint 100 000- en olvassák leveleit, rövid négysoros prédikációit. Számtalan köszönő levelet kapott azoktól, akik megkérték, lelki betegségeikből meggyógyultak, leszoktak a kábítószerről, miután megtalálták éle­tük igazi értelmét és vallásukat nem csak rnegval- ló, de azt a mindennapi életben gyakorló keresz­tényekké váltak. Ebbe a munkába szeretnénk bekapcsolni az egész világon szétszórt, de főként a hazánkban élő katolikusokat a Szív újság mellékletein keresztül. Ha a kis Ausztriának sikerült megtalálni azokat a jóindulatú és áldozatkész embereket, akiknek a munkája eredményezte a fenti sikert, nekünk ma­gyaroknak is meg kell találnunk ezeket az embere­ket. Mi erősen hiszünk ebben. Imádságos, áldozat­kész és munkára kész együttműködőket keresünk. Kérjük olvasóinkat kísérjék figyelemmel a ha­vonta megjelenő fejezeteket. Észrevételeiket, kíván­ságaikat, esetleges ötleteiket közöljék a szerkesztő­séggel, hogy azokat be tudjuk építeni terveinkbe. Olvassák, ajánlják, adják tovább barátaiknak, isme­rőseiknek, a templomba nem járóknak is. Erősöd­jünk meg hitünkben, újuljunk meg hitünkben, hogy szomorúságunk örömmé változzék ebben a szép országban. Segítsük terjeszteni a keresztény boldogságot! M M M AGB OLVASD, TERJESZD, LÉGY TE IS MUNKATÁRSUNK DR. HERBERT MADINGER Őserejű ösztönök élnek bennünk, emberekben: vágyunk a táplálékra és életre, vágyódunk az isme­retre, igazságra és igazságosságra, alapvető szük­ségletünk, hogy az élet értelmes legyen. De létezik az emberben valami ennél is mélyebb. A lélek rejte- kében ott van őserejű ösztönként az örök és végte­len, az Isten utáni vágyakozás. Az embernek ez a legmeghatározóbb ösztöne, hiszen vallás létezett és létezik mindenütt és minden korban. Észre kell vennünk, hogy valamennyi emberi ösz­tön rendkívül értelmes. Legalábbis az ember minden testi és lelki ösztönével kapcsolatban azt tapasz­taljuk, hogy értelemszerű beteljesülésre találnak. A táplálkozás ösztöne valami ennivalóval kielégülést nyert, az ismeret, kutatás és tudás vágya... valóban beteljesedhetik. Bizonyítják ezt nekünk a tudomány, a technika, a filozófia, a művészet széles művelődési területei. Egyenesen azt mondhatnánk: a puszta tény, hogy megtaláljuk magunkban ezeket az ösztönös erőket, bizonyítja azt, hogy az ösztönöknek megfelelő tár­gyak valóban léteznek. Az a tény, hogy éhes vagyok, éppenséggel azt bizonyítja, hogy valahol a világon kell lennie valami ennivalónak. Abból a tényből, Értelmetlen lehet-e az Isten utáni vágyunk?

Next

/
Thumbnails
Contents