A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

Ä SZÍV - 5MÁRCIUS

119- Nincsen de. Nem vagy ezzel egyedül. A legtöbb ember fél valamitől - ki ettől, ki attól. De ha félek is - tartson a félelmem a lehető legrövidebb ideig. Elébe megyek, azonnal meg akarok birkózni vele. Eltörtem egy szép vázát? Félek ^

bevallani? Azonnal bevallom, nem húzom a félelemben töltött időt; egyébként úgyis kiderül. így cselekszem minden hasonló helyzetben.- Mondasz valamit - ismeri be Ágota. - Irtó rossz félni!- Rossz, rossz, de jó oldala is lehet. Félsz a dolgozatírástól, tehát rendesen tanulsz. Ha nem félnél, nem tanulnál annyira. Ebben az esetben - és sok hasonlóban is - a félelem ösztökél valamire. De csak akkor, ha elébe megyünk. így győzzük le!

1) Te mitől szoktál félni?

2) Vannak-e saját kidolgozott módszereid félelmed legyőzésére?

3) Ha tudatosan legyőzted félelmeidet, írd meg nekünk! (Max. 50

pont)

Levelezünk - de hogyan?

S

zerkesztőségünkbe sok levél érkezik, a ti leveleitek. Nagyon különbözőek. Van, akinek az édesanyja vagy a nagymamája gépeli le. De a legtöbben saját magatok és kézzel írtok, néha

a kockás füzetből (nem igazán gondosan) ki- VTQFI T^FDIí TMT^ tépett lapon. Úgy gondoltam, hasznos lesz VIDCLJNCL/JUIMV

egy kicsit rendszerezni a levélírásra vonatkozó, általánosan elfogadott szabályokat. Ennek is bizonyára hasznát veszitek az életben.

Először is - a levél nemcsak az, amit megírunk benne. Szép, tiszta lapra írjunk, ha mód van rá - levélpapírra vagy géppapírra -, de ha nincs kéznél, megteszi a füzetből kitépett lap is, csak vágjuk egyenesre a szélét, írjunk szépen, meghagyva az egyenletes sorközt. Mindez fontos - a levél külleme jellemez bennünket és a címzetthez való viszonyunkat. A kitépett cetlire, olvashatatlanul megírt levél nem tanúskodik tiszteletről. Előfordul néha, hogy semmi más nincs kéznél, kezdjük ekkor a levelünket magyarázattal: „Bocsásd meg, hogy ilyen fecnire írok, de itt most nincs más