A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

A SZÍV - MÁRCIUS 117- Idefigyelj galambom, én most adok neked egy Demalgont, hogy el tudj aludni, de holnap egyenesen a suliból menj el Gál doktornőhöz. Holnap kettőig rendel - nézem a noteszomban a végére éppen oda­érsz, és olyankor már alig vannak. Ezzel elváltunk. De amikor másnap délután találkozunk a lépcsőn, azonnal látom, hogy a helyzet nem változott.- Ágota - kezdem szemrehányóan miért nem mentél el?- Mert megfájdult a hasam. Már ott voltam, de megfájdult a hasam és hazamentem - mondja makacsul.- Ezt rendbe kell hoznod, légy már túl rajta!- Jó, majd elmegyek - ígéri, meggyőződés nélkül. Másnap olyan vidáman hógolyózik a házbeli gyerekekkel, hogy szinte biztos vagyok benne, elment a fogorvoshoz. De mégsem.- Mert már nem fáj - újságolja megkönnyebbülten. - Ott voltam ám, de amikor rám került volna a sor, teljesen megizzadt a kezem és a lábam, mintha vattából volna, a szívem meg annyira dobogott... - sorolja zavartan és félrenéz.- Ágota, tudod mit csinálsz te? Te ápolod a félelmedet, mint valami igényes növényt. Most már nemcsak a fájdalomtól félsz, a fúrástól és az injekciótól, de tőlem is, mert szemrehányásokat teszek neked, és anyádtól, aki ugyanezt teszi, és ezt még megtetézi az a kellemetlen érzés, hogy egy olyan egyszerű ügyben nem vagy képes úrrá lenni a helyzeten, ami miatt pipa vagy magadra... Kedves Szentjánosbogár! Nagy örömről szeretnék beszámolni neked. Itt nálunk, most, október 18-án vasárnap bérmálás lesz. Én is bérmálkozni fogok! Ha jól tudom, 120 körül van a bérmálkozók száma. A bérmálás két misén lesz. Az egyik 9 órakor, a másik 11 órakor kezdó'dik. Arra szeretnélek kérni, imádkozz azokért, akik most bérmálkoznak, hogy jó katolikus életet éljenek... Itt, nálunk nagyon hideg van. Én állandóan fázom. Te télen mit csinálsz?! Én úgy tudom, hogy téli álmot alszol. Tudod, most a csütörtököt várom legjob­ban. Hogy miért? 1. (és ez a legfontosabb) háromnapos lelkigyakorlat kezdődik akkor a bérmálkozóknak; 2. nem lesz tanítás; 3. lehet, hogy hajnalban kelhetek. Neked ki a legkedvesebb szented? Nekem Lisicux-i Kis Szent Teréz. Azért ő, mert nem csodák és látomások miatt lett szent, hanem apró lemondások és önmegtagadások, észrevétlen szere­tet és egyszerű, tiszta élet miatt. Szerintem ö a legnagyobb szent. Most serrmi más nem jut eszembe, úgyhogy: zárom soraim! (Farkas Orsolya, Kcrepestarcsa)

Next

/
Thumbnails
Contents