A Szív, 1993 (79. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
A SZÍV - 1993. JAJtVÁm 11 hidat és stadiont építtet, megnyitja a nemzetközi repülőteret. Indítványára 1928-ban nemzetközi sajtókiállítást tartanak a városban. Tervei kivitelében sokat segít, hogy az ezeréves fennállását is polgármestersége alatt ünnepli Köln városa. A weimari köztársaságban a másik oldal, a szociáldemokraták körében is nagy tiszteletet vívott ki, melynek eredményeképpen többször vetette fel a nevét Friedrich Ebert a birodalmi kancellár posztján. 1926-ban konkrétan fogalmazódtak meg a tervek, amelyek azonban tervek maradtak. Az akkori alkotmányos rend szerint a kancellár második helyen volt a sorban a birodalmi elnök mögött, és Adenauer sohasem akart és sohasem tudott második lenni. Közben az infláció egyre inkább szétzilálja Weimart, a weimari rendszert, a mindinkább megerősödő nácik pedig hajtóvadászatot tartanak a főpolgármester ellen. Ő maga nem sokra becsüli a barnainges hordát, de csak a törvény eszközeivel tud szembeszállni velük. 1933-ban, amikor a városba érkező Adolf Hitler előtt fellobogózzák a középületeket, ő leszedeti a gyűlölt horogkeresztes zászlót minden olyan épületről, amely a város tulajdona, azzal a bürokratikusnak tűnő kifogással, hogy pártjelvénnyel tilos a város tulajdonát rongálni. Vagy amikor dervisként üvöltő hívek várják a repülőtéren a diktátorjelöltet, ő távollétével tüntet, mivel a polgármester nem avatkozhat pártügyekbe. Máig bele- borzong az ember, hogy a nácik csekély, 43,9%-os választási eredményből indítva szabadították a világra a tébolyt. Győzelmük után természetesen azonnal leváltják a főpolgármesteri székből, eltiltják minden politikai tevékenységtől. Először Berlinbe menekül, mivel még mindig ő a porosz államtanács elnöke, de aztán onnan is eltávolítják, és egy évig a híres Maria Laach-i bencés kolostor lakója. A kolostor főapátja, Ildefons Hervegen iskolai jóbarátja. Egy év után újra visszamegy Berlinbe, majd a Kölnből kitiltott egykori politikus a Rajna-parti kis nyaralófaluban lévő víkendhá- zát bővíti ki - ez lesz menedéke és lakhelye mindhalálig. Az üldöztetésekben nagy erőt ad a családi háttér. (Miután első felesége tragikusan fiatalon elhunyt, még 1919-ben nőül veszi a kölni egyetem híres bőrgyógyászprofesszorának, Ferdinand Zinsernek a lányát, Guissie-t. Az esküvőkor az ifjú férj 42 éves, a feleség 24 és máris 4 gyermek mostohaanyja. A fiatalasszony meleg szeretettel neveli öröklött gyermekeit, de ő sem kíséri végig élete útján Adenauert, a Gestapo kínzásai nyomán kapott súlyos betegségébe 1947-ben belehal.) Űzött vadként utazgat a nácik által üldözött politikus föl-le az országban, míg végül Röhndorfban menedéket talál. Közben egyre gyorsabb irányt vesznek az események a háború felé. A berlini olimpia legitimálja a világ szemében az agresszióra törekvő náci
