A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-06-01 / 6. szám

258

XJSSZÍ'U” - sz'LXTiAXpS'BogAJi

A SZÍVGÁRDA

Nagy földrengés után a sérült házakat legjobb lebontani és az újjáépítést az alapoktól kezdeni. Valami ilyen meggondolásból szokták manapság mondani, hogy legjobb az óvodásoknál és kisiskolásoknál kezdeni a fiatal nemzedék valláserkölcsi nevelését.

Ez a munka hazánkban - hála a áldozatos hitoktatóknak - szépen folyik országszerte. Ebbe a munkába kíván bekapcsolódni egy, a harmincas-negyvenes években nagyon jó eredményekkel működő gyermekmozgalom, a Szívgárda.

Itt-ott már meg is indul (újra) a Szívgárda-élet. A gyermekeknek tetszik az, hogy ők szívgárdisták lesznek. Talán azért, mert a szív szó eszükbe juttatja azt, amire annyira szomjaznak: a szeretetek amit sok esetben még a szülői házban sem kapnak meg. Annál inkább megkapják majd magától Jézustól és a szívgárda-vezetőktől, akik Jézus Szívétől tanulják el a szeretetet és e Szívből kapják meg a Szeretet Lelkét.

A gárda szó nem katonai fogalom számukra: róla valami cselekvés, összefogásban rejlő erő, „szolidaritás” jut eszükbe. Ez pedig nagyon jó, mert a Szívgárda apostoli lelkületű gyermekeket nevel. Ebben az irányban kívánja ugyanis továbbfejleszteni a gyermekek lelkében azt, amit a hitoktatásban megkapnak: a hitet és a hit ismeretét, Isten és ember szeretetét és az egyházias érzést (főleg a pápa imaszándékaival való azonosulással).

Nem egy megható esetről tudunk, amikor maga a kisiskolás gyerek - akit talán be sem írattak hittanra, csak hittanostársai vittek oda magukkal - maga tanítgatja vallástól (netán erkölcstől) elidegenedett szüleit, nagyszüleit Jézus ismeretére, szeretetére és Jézus Szívének „gondolataira, hogy kiragadja lelkűket a halálból..."

Mindez meggyőző érv amellett, hogy a Szívgárdát nem az öregek nosztalgiája kívánja (az 1948-as feloszlatásig mintegy 2500 Szívgárda működött!), hanem egy hiány és egy nagyon korszerű igény hívja életre.

Mit szeretnénk mihamar elérni? A személyi és anyagi gondok miatt már az is nagyon jó lenne, ha ősztől a hitoktatók - a Szívgárda központjától kapott munkafüzetek segítségével - a hitoktatásra szánt idő egy részében sugároznák a hittanosok leikébe a Szívgárda szellemét, a korszerű Jézus Szíve tiszteletet, mely - egyébként - teljesen egyezik vallásunk szellemével.