A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
A SZÍV - 1992. JÚLIUS 251 Különbséget kell tenni a házassági beleegyezés adására való képesség és a beleegyezés tárgya felett való rendelkezés képessége között. A személy adott esetben ismerheti a házasélet lényegi kötelezettségeit és akarhatja is azokat, de nem képes elvállalni. Senki sem kötelezheti magát arra, amit nem tud megtenni. A képtelenség pszichikai természetű okból kell, hogy eredjen. Ila fizikai természetű okból ered és legalább szimptómákban létezik a házasság megkötésekor, a képtelenség a tévedés, vagy megtévesztés esetében vehető figyelembe. Ha az érintett kötelezettségek nem állnak fenn állandóan, a képtelenség örökre szóló kell, hogy legyen, de nem szükséges, hogy örökös legyen, ha olyan kötelezettséget érint, mely állandóan fennáll. Az Önök házasságában felesége pszichopátiája illetve súlyos neurózisa volt a konfliktus okozója. A pontos diagnózis hiánya nem zavaró, mert az ítélkezés során nem automatikusan veszik át a pszichiátriai és pszichológiai fogalmakat, hanem globálisan értékelik. Az ítéletben a bíróság azt dönti majd el, hogy fennállt-e a képtelenség a házassági beleegyezés megadására és az igazi élet- és szeretetközösség megvalósítására, vagy csak nehézségek voltak, amik önmagukban nem teszik érvénytelenné a házasságot. Várad nagy ünnepei II. A magyarok 896-ban foglalták el az akkor még jelentéktelen települést. A hagyomány szerint László király ,,Bihar vármegyében, a Körös folyó mentén vadászat közben talált egy helyet - írja Thnróczy - és angyali intelemre elhatározta, hogy monostort alapít Szűz Mária tiszteletére. Ezt a helyet Váradnak nevezte el." Az alapítás után egy prépostot és 24 kanonokot helyezett el benne, s ide telte át Bihar városából a bihari püspökséget. Első püspöke - 1095-ben történt megkoronázásáig - Könyves Kálmán herceg volt. Ide temették az alapító királyt 1095-ben, és síremléke 1192-ben történt szentté avatása után zarándokhely, istenítéletek eskütétele és más ünnepélyes aktusok színhelye lett. (Szent László királyon kívül e székesegyházban temették el Kálmán király fiát, az 1131-ben elhunyt II. Istvánt; 1235-ben II. Endrét; 1319-ben Károly Róbert feleségét; majd 1437-ben Luxemburgi Zsigmondot.) Szent László váradi sírja felett való esküvés perdöntő erővel bírt: a 13. sz.-ból fennmaradt az itt tartott istenítéletek jegyzőkönyve egy töredéke, a Váradi Regcstrum. Különleges csel volt a korabeli középkori európai dinasztiák történetében, hogy az első király szentté avatását éppen az az uralkodó segítse elő, akit később szintén szentté avattak. Szent Istvánt - Imre fiával és Gellért püspökkel együtt - 1038-ban, Szent László uralkodása idején avatták szentté. Ezzel a magyar népnek a saját nemzetéből is adott példaképeket, szenteket. Szent Lászlót a középkorban a pogányok ellen harcoló kegyes lovagkirály alakjában ábrázolták, így ismerte a néphagyomány is. Emlékét több monda és legenda őrzi, melyek gyakori és kedvelt tárgyai voltak a 14-15. sz.-i falfestészetnck, majd
