A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
!A SZÍV - 1992. XPVLMWLH. 499 felelni csalás. Maga a súgás súlyos felelőtlenség, nem segíti, hanem erkölcstelenül hozzászoktatja a másikat kötelessége elhanyagolásához. Annak nem lesz súlyos következménye, ha most kihagytok dolgokat a tananyagból - bár ezek miatt is érhet majd kellemetlen meglepetés az érettséginél vagy a felvételinél -, viszont ha hozzászoktok az ilyen magatartáshoz, később a hivatásotok gyakorlásánál nagyon komoly következménye lehet a felelőtlenségnek. Képzeljétek el például, ha egy orvos valamit nem tanul meg és helyrehozhatatlan kárt okoz a másik embernek!- Azért az ilyen komoly dolgokat nem lehet a mi kis súgásainkkal és blicceléseinkkel összehasonlítani!- Tévedsz, Zsiga! A kicsinek a kicsiben kell hűségesnek lenni. És aki a kicsiben hűséges, arra lehet nagy dolgokat bízni.- Most eszembe jutott valami, amiből tényleg nagy baj lehetett volna, és nem voltam érte felelős. A zebránál álltunk vagy hatan és nagyon sokáig volt piros. Siettem és azt gondoltam, mindjárt zöld lesz, elindultam. A többiek meg nem néztek semmit, elindultak velem. Fékcsikorgás, káromkodások. Akkor megijedtem, most világosan látom, milyen súlyos volt a felelősségem.- Hála Istennek, hogy nem történt baj! Sajnos, a közlekedést sokan nem veszik komolyan, pedig a közlekedési szabályok megsértése bűn, aki vét ellene, meg kell gyónnia. Hiszen a saját és a mások testi épségét veszélyezteti, oka lehet sok szeretetlen, csúnya beszédnek, gondolatnak.- A szavainkért is felelősek vagyunk. Múltkor csak úgy poénkod- tam valamiről és mekkora kellemetlenség lett belőle. El is határoztam, hogy néma leszek inkább, mint a karthauziak.- Csak azt ne gondold, hogy a hallgatásunkért nem vagyunk felelősek! Ma nagyon cikiztek valakit az osztályban és nem álltam ki mellette, pedig neki volt igaza. Fifit is leállíthattam volna, amikor elkezdte az ocsmány történeteit, de beértem azzal, hogy odébb mentem. Akkor sem avatkoztam be, amikor két harmadikos egészen durván belekötött egy elsősbe. Akkor úgy gondoltam; nem az én dolgom.- Bizony, nemcsak önmagunkért, másokért is felelősek vagyunk. A társadalomban az az egyik legnagyobb baj, hogy az emberek közömbösek. Mindenki felelős egy csomó dolgáért, de kevesek veszik magukra a felelősséget.