A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
194 'KATOLIKUS L'LLXIStqi TÁJÉKOZTATÓ Főtisztelendő Paptestvérek! Kedves Hívek! Nagycsütörtökön, az Eucharisztia és a papság alapításának az ünnepén az esztergomi bazilikában egybegyült papok és hívek közösségében a Szentlélek segítségül hívásával hivatalosan elkezdődik az egyházmegyei szinódus előkészítő munkája. Egyházunk életében hosszú története van a különböző jellegű szinódusoknak, amelyek mindig a keresztény élet megújítását és a lelkipásztori útmutatást szolgálták. A szinódus szó jelentése is ezt fejezi ki: közös utat találni, egy úton haladni. A régi hagyomány bevált módját követjük az egyházmegyei szinódus elindításával. Szentatyánk is felhívta figyelmünket lelkipásztori látogatásakor: „A Zsinat után sok helyi egyházban tartottak egyházmegyei zsinatot. Ezeken Isten egész népének - a papoknak, szerzeteseknek, a világi híveknek - megadatott az a lehetőség, hogy együtt imádkozzanak és gondolkodjanak, azután pedig közös munkatervet dolgozzanak ki, amelynek megvalósításán mindannyian együtt fáradoznak. ” Egyházunk lelki megújulásának felelős szolgálata indít az egyházmegyei szinódus megtartására. Lelkületét a Szentírásból választott jelmondat fejezi ki: „Éljünk méltóan Krisztus evangéliumához” (Fii 1,27). Feladata lesz jelenlegi helyzetünk felmérésével öt évre lelkipásztori terv összeállítása. Szent Lukács evangéliumában olvassuk, hogy Jézus negyven napra visszavonulva imádsággal és böjttel készült nyilvános működésére, és utána ,,a Lélek erejében visszatért Galileába” (Lk 4,14). A nagyböjti idő befejeztével „a Lélek erjében” bízva kezdjük el szinódusi előkészítő munkánkat. Ha mindnyájan - papok, szerzetesek, világi hívek - fokozott imával és lelkiismeretes felelősségtudattal készülünk az egyházmegyei szinódusra, velünk lesz Isten kegyelme, hogy jelen körülményeink között közös úton haladva „éljünk méltóan Krisztus evangéliumához”. Esztergom, 1992. április 16-án, Nagycsütörtök ünnepén. Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek
