A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-10-01 / 10. szám

460

„XiSSziV" - szztfflAviosQogAK.

élet társaságát vehetjük példaként, amit Mester Margit Mária alapított. Néhány hasonló gondolkodású társával 1936. július 2-án felajánlották magukat az emberek lelkében élő Isten imádására és a benne való egység szolgálatára. 1938. szeptember 15-én hagyták jóvá a közösséget. 1950-ig szemlélődéssel és a külvárosi szegények gondozásával apostolkodtak.- Amint láttuk, Remete Szent Pál és Antal különleges szerepet játszottak a szerzetesség kialakulásában. Kika remeték?- A remete (anachoréta) a világtól szigorúbban elkülönülve, a magány csendjében állandóan imádkozva és vezekelve áldozza életét Isten dicséretére és a világ üdvösségére. Jogilag akkor lesz a remete úgymond a megszentelt életben Istennek ajánlott személy, ha a megyéspüspök kezébe tett fogadalommal vagy más szent kötelékkel (pl. ígéret) nyilvánosan vállalja az evangéliumi tanácsok betartását. A remete sajátos életmódját a püspök vezetése alatt éli.- Ezek szerint a remetét csak az különbözteti meg a szerzetesektől, hogy nem él közösségi életet?- Valóban. Némelyik rend úgyis tekinti a remeteséget, mint a szerzetesi élet legmagasabb fokát. Gondoljunk a kamalduliakra, akik a közös életet a remeteségre előkészítő iskolának tartották, s csak akik már elég erősnek bizonyultak a magány kemény megpróbáltatásaihoz, azok vonultak a remetelakokba.- Ha az ember a középkori lovagrendekre gondol, felmerül benne a kérdés, hogy a keresztes lovagok is szerzetesek voltak-e?- A lovagrendek tagjai nem szerzetesek, akiknek engedélyük lett volna a vérontásra és fegyverforgatásra. Olyan világiak - lovagok és szolgáik - voltak ezek, akik sajátos helyzetükkel nagyon is tisztában voltak, de ennek ellenére a hadakozáson kívüli életüket a szerzetesi szabályok szerint igyekezték élni. A világ első koncepciós perének áldozatai a templomos lovagok lettek, akik csak hadakozással foglalkoztak. A johan- niták kezdetben viszont betegápolással foglalkoztak, s csak később szerveződtek lovagrenddé, éppen a templomosok mintájára. Johanniták az ősei a Máltai Lovagrendnek, ugyanis 1530-ban Málta szigetén telepedtek meg, ahol még ma is - igaz, csak jelképes, de - szuverén területtel rendelkeznek. A lovagrendek mai utódai természetesen már csak betegápolással és karitatív munkával foglalkoznak.- A mai magyar társadalom nagyon sokat vár a szerzetesektől. Melyik az