A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)

1992-05-01 / 5. szám

218

sz-LUiTjAXpsQogdit

ÚTON címmel próbaképpen közöltünk néhány számban (91. december, 92. január és február) elmélkedési szempontokat és anyagot a családi imádsághoz. Ezzel a rovatunkkal kapcsolatos a következő írás. Érdekelne más Olvasónk, Szentjánosbogár véleménye is, hasz- nos-e neki ez a rovat, s ha igen, hogyan használja.

Hogy haladunk az ÚTON? Egy pénteki estén, február 21-én megint felütöttem a „ Szívet" és felolvastam a napi elmélkedés témáját: „Mit adhat cserébe az ember a leikéért?" Ezt a mondatot többször is megismételtem, majd a kisebbek kedvéért körülírtam, mit jelent itt „cserébe adni a lelket". A kisgyerek konkrétumokat ért meg, a lelket pedig nem lehet kézbe venni és megcserélni, mint például Sportszeletet Túró Rudira. Azután számba vettük (itt egy kicsit segítettem), mi mindenhez vonzódnak az emberek manapság, mennyire csak az anyagiakban keresik legtöbben a boldogulásuk forrását. Azután elképzeltünk néhány olyan helyzetet, amelyekben az anyagiak megszerzésének ára kisebb-nagyobb vétség vagy bűn. Itt a két nagyobb gyermekem bizonyult igazán ötletesnek. Próbáltuk azután felállítani a mércét, mit lehet megtenni az anyagi jólétre való törekvésben és mit nem szabad már megtenni.

A családunk anyagi helyzete és a mi munkánk is terítékre került. A gyerekek - a kicsik is - igen jó ösztönnel mondtak példákat. A végén minden gyerek elmesélte röviden az élet tervét - mi akar lenni és mit szeretne elérni - és ez már egy kicsit fohász is volt a jövőjükért. A végén, az elmondottak megerősítésére egy „Miatyánkat" mondtunk el együtt. (egy apuka)- -v

Nemzetközi fizetőeszköz. A helyet is megnevezem, ahol ezt feltalálták: Mezőkövesd, a volt jezsuita templom, helyi nevén „Kistemplom". Itt éltem meg, hogy betérve imádkozni, magára vonta figyelmemet az árusító asztal, amelyen szép rendben kirakva, bizalmi alapon megvehette az ember a katolikus sajtó és a kegytárgykereskedelem válogatott termékeit. De akár hiszik, akár nem, az elárusító asztal alatt nagy kosár is volt, félig megrakva szép, friss tojással. Csak nem árusítanak tojást is - gondoltam -, de érdeklődésemre elmondták, hogy éppen a Szív újságért így lehet itt leróni természetben a járandóságot, vagyis a példányonkinti 30 Ft- nak megfelelő tojásokat. Az árfolyam a piaci.