A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-09-01 / 9. szám
Pl SZÍV - 1992. SZ'LVTL'M-B'L'K, 405 Az emberi szűklátást és önzést természetesen nem tudta teljesen megszüntetni. Ellenségei tulajdon öccsét, Boleszlávot bujtatták fel arra, hogy gyilkolja meg őt és foglalja el a trónt. A becsvágyó, hatalommániás fiatalember még erre is hajlandó volt, megölte testvérét. Ám a nép azonnal szentként tisztelte Vencelt. Holttestét még I. Boleszláv uralkodása alatt átvitték a prágai Szent Vitus templomba. Boleszláv megérezhette, hogy kit tekint a nép igazi királyának. Vencel majdnem kortársa volt a mi Szent István királyunknak. Ő is, miként az Árpád-háziak, mélyen hordozta szívében a vágyat: áldozattá válni a nemzetért. Megértette a kereszténység nagy titkát: Krisztus keresztje emeli fel az emberi lelket és a nemzetet. Melyik napon ünnepeljük Szent Vencelt?- Kialudtad már magad? - nyit be hozzám bátortalanul Ágota. - Már 10 órája alszol!- Fogjuk rá, gyere be - invitálom, és felülök az ágyban. - Hogy vagy?- Szomorú vagyok. Olyan kár, hogy már vége! - mondja bánatos arccal.- Sose búsulj! Majd csináljuk újra, jövőre. Jó lesz?- Jó, hát. Azért lehetne hosszabb...- Tán ki se bírnánk, már a főbogarak, annyit éjszakázni - újra erőt vesz rajtam az álmosság.- Levelezni fogok Bernivel és Katival - jelenti be mosolyogva Ágota, minden átmenet nélkül.- Milyen volt a törzsetek?- Klassz volt. Kicsit több volt a lány, mint a fiú, de hellyel-közzel sikerült egyensúlyt tartani. Volt egy fiú, aki az elején nehezen találta meg a helyét, szeretett mindig külön utakon járni, mást akart csinálni, többször rá kellett szólni, de aztán a főbogarunk ráosztotta Jézus szerepét...- Direkt? Négys ßemközt Jézus szerepe
