A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
A szív - 1992. JVLniS-AligilSZTllS 381 INNEN-ONNAN Az Esztergomi Főegyházmegyei Zsinat előreláthatólag 1993 júliusában ül össze, hogy kidolgozza azt a programot, mely öt évre megszabja az egész egyházmegye lelkipásztori célkitűzéseit, valamint tárgyaljon a program megvalósításának részleteiről. Előkészítésül 17 munkacsoportot hoztak létre, ezek az év vegéig dokumentumokat készítenek az egyes részterületekről. 0 dokumentumok képezik majd a szinódusi javaslatokat. - Ilyen zsinat legutóbb ebben a főegyházmegyében 1941-ben volt éppen nem nyugodt körülmények között, hiszen ez- időben Magyar- ország is belebonyolódott a II. világháború tragikus eseményeibe. Május 8-a és 12-e között a portugáliai Fatimában Nemzetközi Békekongresszust tartottak. Itt a Szentatyát Angelo Sodano bíboros államtitkár képviselte. A megbeszéléseken részt vettek az utóbbi évtizedek jeles katolikus személyiségei, mint pl. Helder Camara érsek és Ágostino Casaroti bíboros. A Hitterjesztési Kongregáció jelentése szerint jelenleg kb. 300.000-rc tehető a ka- tekéták száma. Ezek közül mintegy 124.000 katekéta anyagi ellátásáról a Hit- terjesztési Kongregáció gondoskodik. A bíboros prefektus megítélése szerint a ka- tekéták jelenléte és munkája nélkülözhetetlen a missziós területeken. Május 17-én Rómában a pápa - sokak nem kis meglepetésére - a boldogok sorába írta Josemaria Eserivát (+1975), az Opus Dei mozgalom alapítóját. Ez a spanyol pap 1928-ban indította útjára mozgalmát, melynek többek között az a célja, hogy a keresztényekben tudatosítsa az elkötelezettséget a hit terjesztésére és az elhivatottságot az életszentségre való törekvésre. E mozgalomnak jelenleg 75.000 tagja van szerte a világon. A mozgatom tagjai főként világiak. Még a katolikusok közül is sokan kifogásolták, hogy nagyon kevés idő telt el a mozgalomalapító halála cs boldoggá avatása között. Ugyanezen a napon iktatta a pápa a boldogok sorába Jozefina Bakilát, aki Szudánban született. Őt kislány korában rabszolgának adták cl, és számos évet töltött rabszolgasorban. Később, kiszabadulva e méltatlan állapotból Európába került és egy szcrzctcsnői közösséggel megismerkedve, kereszténnyé lett, és teljesen az Isten és az emberek szolgálatának szentelte életét. Latin-Amerika csaknem valamennyi országában folynak az előkészületek az iin. Világiak Zsinatára, melyet a tervek szerint Quitóban rendeznek meg ez év szeptember 14-e és 18-a között. A keresztény bázisközösségek és az emberjogi szervezetek mintegy 600 küldöttje vesz majd részt és vitatja meg a legfontosabb teendőket, melyeket meg kell valósítani, hogy a lelkipásztorkodás hatékonyabb és eredményesebb legyen. Egyúttal összeállítják azt az üzenetet, melyet eljutattunk a latin-amerikai püspökökhöz. A főpásztorok konferenciájára október közepén kerül sor San Domingóban. Ezen részt vesz a Szentatya is, amikor is hivatalosan megemlékeznek Amerika evangelizálásának félezerévcs jubileumáról. Április 11-én a Cseh és Szlovák Püspöki Kar megrendítő körlevélben tett nyilatkozatot a múltbéli bűnökről, melyeket az egyházon belül követtek el a kommunista uralom alatt. Kiemeli a „Pacem in terris” papi csoportosulás sajnálatos együttműködését az egyház szabadságának elnyomóival. Ezek a papok működésükkel sok
