A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
A SZÍV - 1992. júuus-svuquszms 325 A HÓNAP SZENTJE Boldog Hedvig Ebben a hónapban a mostanában oly sokat emlegetett Baltikum felé fordulunk és Litvánia megtérésének történetével ismerkedünk. Ebben nem kis szerepe volt egy magyar királylánynak: Nagy Lajos királyunk kedvenc gyermekének, Hedvignek. A kor szokása szerint igen korán eljegyezték egy Habsburg herceggel, Vilmossal. Abban az időben nagyon fontosak voltak a nemzetek közötti szövetség- kötések, ezért a királyi családok egymás között házasodtak. Nagy Lajos király Hedviget és Vilmost a magyar trónra szánta. Ám a király halála után a legidősebb lányt, Máriát ültették a királyi trónra, Hedviget pedig a lengyelek fogadták örömmel királynéjuknak. Hedvig rendkívüli értéket jelentett a lengyelek számára. „Örökölte” édesapjának mély vallásosságát, tizenkét éves korában már négy nyelven beszélt és a férfiakkal vetekedett lovaglásban és kardforgatásban. Tizenkét évesen érkezett meg Lengyelország akkori fővárosába, Krakkóba és királynővé koronázták. Csakhogy Hedvig egy óriási problémát is jelentett a lengyeleknek. Ők nagyon-nagyon féltek a német befolyástól. Függetlenségük elvesztését látták abban, ha Hedvig oldalán Vilmos, a Habsburg herceg királyuk lesz. Egy akkor nagyon erős keleti néppel, a litvánokkal kívántak szövetségre lépni. Velük megerősödve már meg tudják védeni függetlenségüket. A lengyel főurak arra kérték Hedviget, hogy bontsa fel eljegyzését Vilmossal és a litvánok fejedelméhez, Jagellóhoz menjen nőül. Igen ám, csakhogy Hedvig olyan szerelmes volt Vilmosba, amilyen szerelmes csak lehet egy lány. Gyötrelmes napokat élt át. Népét szolgálja és áldozza fel szerelmét, vagy szerelmét válassza és hagyja cserben népét? Ti mit választottatok volna helyében? Ráadásul a vőlegény megjelent kíséretével Krakkó falai alatt. Hedvig találkozni akart vele, de Wawel kapuit bezárták. A legenda szerint ekkor kiragadta az egyik strázsa kezéből a dárdát és úgy vágta bele a tölgyfa kapuba, hogy utána azt két férfi nem tudta kihúzni. Végül is népe mellett döntött. Feleségül ment Jagelló litván fejedelemhez azzal a feltétellel, ha megkeresztelkedik és engedi, hogy népét is megismertessék a kereszténységgel. Jagelló a szép királynő kezéért mindent vállalt. Hedvig rendkívüli okossággal látott hozzá a két nemzet felvirágoztatásához és a litvánok kereszténnyé neveléséhez. A litvánok számára litván nyelvű papokat képeztetett Prágában, a ruténok számára rutén nyelvűeket Krakkóban. Hedvig és Jagelló (aki a kereszténységben László lett) rendkívül jó kapcsolatot tartott fenn a pápával. IX. Bonifác pápa vállalta, hogy keresztapja lesz első gyermeküknek. Hedvig szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát is. Gyakran látogatta a kórházakat és személyesen ápolta a betegeket. Sokat tett a parasztság nyomorának enyhítéséért is. Bármennyire is szeretett volna, nem tudott édesanya lenni. Henryk Sienkiewicz a
