A Szív, 1992 (78. évfolyam, 5-12. szám)
1992-07-01 / 7-8. szám
308 'KATOLIKUS L'LLKJSiqi TtjÁKOZTATrÓ hanem honfitársaink nevében is, akik bizony igen sokszor kegyetlenséggel próbálták céljaikat elérni. Végül könyörögni és kérni jöttünk, hogy legyen erőnk türelemmel kivárni a jövőt és keményen megdolgozni érte.- Mika terveid a következő hónapokra?- Budapesten a Jézus Szíve templomban tartom a Jézus Szíve ünnepre való előkészületet nyolc napig. Közben bérmálás lesz ugyanitt, majd július elején Eisenstadtba megyek lelkigyakorlatot adni papoknak. Aztán bérmálás lesz Bécsben és Münchenben, s ezzel befejeződik európai látogatásom. Kanadában még néhány nyári látogatásra hívtak, majd Washingtonban és más helyeken Szent István ünnepségen veszek részt.- A Szív újságaz imaapostolság lapja, akik olvassák, többnyire imádságos emberek. Milyen problémák foglalkoztatnak, A Szív olvasói milyen szándékokra ajánlhatják fel imáikat segítségedül?- Legnagyobb problémám mindig a papok számának a csökkenése: kiöregednek, meghalnak, haza térnek Magyarországra. Ahol nincs magyar istentisztelet, a világi hívők próbálják összetartani a magyarokat. Törekvésem, hogy a megbocsátásnak, a megbékélésnek a szelleme kint is jobban elterjedjen a magyarok között. Idehaza is erre van talán a legnagyobb szükség. Hogy fölülemelkedve a kicsinyes véleménykülönbségeken meglássuk a közös célt. Ez elsősorban a politikában, de az egyházi életben is létfontosságú. Tavaly a Szentatya nagyon emlegette, hogy próbáljuk meg elfelejteni a múltat és rugaszkodjunk neki a jövőnek. Bármennyire hangoztatjuk az igazságszolgáltatást, aminek bizonyos keretek között meg kell történni, a keresztény szellemnek sokkal inkább a megbocsátás, az együttműködés felé kell törekednie.- Magyarországon több helyen készülnek egyházmegyei szinódusra, s talán hamarosan egy nemzeti zsinatra is sor kerül. Észak-Amerikában ilyen nemigen van, talán mert kevésbé szükséges. Mit mondanál ebben a témakörben A Szív olvasóinak?- Magyarországon most létfontosságú, hogy egyházmegyei, majd országos szinten hosszú lejáratú lelkipásztori tervet dolgozzanak ki, ami figyelembe veszi a megváltozott körülményeket. Kanadában vagy az Egyesült Államokban a II. vatikáni zsinat óta (s már előtte is) úgy működnek a püspökkari konferenciák, hogy a különféle fórumaikon és szervezeteiken keresztül folyamatosan elvégzik a zsinati munkát. Tehát nincs a megbocsátásnak, a megbékélésnek a szelleme jobban terjedjen el a magyarok között
