A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
64 lai tanulmányait Szombathelyen és Kalocsán végezte. 1918. augusztus 14-én lépett be a Jézus Társaságába. A noviciátust Nagyszombatban végezte, rendi tanulmányait Szegeden, a belgiumi Enghienben és Innsbruckban. 1930-ban szentelték pappá, 1935. augusztus 15-én tette le ünnepélyes négyes fogadalmát. Az elöljárók hamar felismerték P. Varga sokoldalú tehetségét, és különféle feladatokkal bízták meg. Működött mint tanár, szónok, népmisszionárius, főlelkész, író és elöljáró. Nehéz időkben rektora a budapesti Manréza lelkigyakorlatos háznak és a noviciátusnak. E sorok írója novíciusként akkor ismerte meg őt személyesen. P. Varga sokszor eljött hozzánk a noviciátusba mesélni életéről, múltjáról, a Jézus Társaságáról, az Egyházról és nagy „álmairól". Közvetlensége, embersége, jó humora miatt a novíciusok nagyon kedvelték. Amikor 1950 májusában kilakoltattak bennünket a Man- rézából, P. Vargának mint rektornak jutott az a szomorú feladat, hogy átadja az épületet a hatóságoknak. 1951-ben P. Varga kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Fájdalmas élmény volt ez számára. Erről ő maga így számol be: „...mások úgy hívnak: menekült, hontalan. Én azonban a régi magyar szót használom, amikor a sorsomat kimondom. Századok keserve gyűlt össze bennem, tengernyi bánat és büszkeség. Nem kujtorgó az én fajtám, mégis bújdosó lettem, akinek hátán a háza és keblén a kenyere. Most imádkozni akarok életemről, és egy kévébe kötöm lelkem minden kínját, ezt viszem Jézus elé, hogy megtaláljam értelmét... A magyar nép papjának hívott az Úr, és csak most tudom, mit vesztettem, amikor az ősi talajból kiszakadtam... így sír a szívem, de ha tágra nyitom a hitem szemét, nyomban látom, nincs semmi jogom perelni az Istennel. Hiszen most teljesedik rajtunk az ígéret: »Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak és üldöznek titeket... Örüljetek és örvendezzetek, nagy lesz jutalmatok a mennyben»..." P. Varga külföldi otthona Belgium lett, bár pár hónapig Angliában is működött mint magyar főlelkész. Sokszor hívták különféle országokba mint előadót és lelkigyakorlat-vezetőt. 1960-ban kiadta A magyar titok c. könyvét. Ez a magyarság sorsának titkát vizsgálja a hívő keresztény szemével. Rendíthetetlen optimizmussal új tavaszt hirdetett az Egyházban. „E ta
