A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
568 BUDDHISTA BÖLCSESSÉG Béky Gellert A nem keresztény vallásokkal való élményszerű találkozás, a velük való igazi, őszinte párbeszéd (beleszámítva az úgynevezett „primitív” vallásokat is) nagy haszonnal járhat, föltéve, hogy nem holmi zavaros érzülettel, büszke előítélettel közeledünk hozzájuk. Mircea Eliade szerint el fog jönni az idő, amikor az ilyen találkozásokból szerzett ismereteket, felfedezéseket az emberiség egyéb nagy felfedezéseihez fogjuk majd mérni. Nos, a buddhizmussal való találkozás, vagy mondhatjuk így is: a buddhizmus felfedezése korunk egyik legkihívóbb, legkecsegtetőbb vallási „kalandjaihoz” tartozik. Az alábbiakban erről a felfedezésről szeretnék egy-két tényt megemlíteni. Szögezzük le mindjárt a vitathatatlan tényt: a buddhizmus hasonló egy mocsárhoz (egy itteni bonc kifejezése), ti. feneketlenül mély és nagyon nehéz benne tájékozódni. A buddhizmusban nincs egyház, nincsenek dogmák, nincs egy egységes, minden buddhistát magába záró szervezet, nincs szentírás stb. legalábbis olyan értelemben, mint pl. a kereszténységben. Szent iratok vannak, mégpedig olyan bőségben állnak rendelkezésünkre, hogy szinte képtelenség egy embernek mindezt feldolgozni, megemészteni. Ennek ellenére sok közös vonást találunk az egyes irányzatok, szekták között. A buddhizmusban (főleg a legrégibb, az ősi buddhizmusban) sok a lélektani és metafizikai elem. Az erkölcstan semmivel sem áll alacsonyabban pl. az Ószövetség erkölcsi tanításánál. Természetesen a szándék, a megokolás, az indítóokok, a cél sok esetben más, mint a Szentírásban. A buddhizmust lehet esztétikai szempontból is tanulmányozni (pl. a zen). Manapság meg a buddhista meditáció, szemlélődés örvend nagy népszerűségnek Nyugaton, Európában és Amerikában. És mint minden vallásban, természetesen itt is sok a babonás, mágikus elem. Ám mindezek a szempontok a buddhizmusnak csupán egyikmásik oldalát mutatják. Nagyon nehéz lenne a buddhizmus tanítását, lényegét röviden összefoglalni. Ezért most csupán néhány buddhista „kulcsfogalmat”, jellegzetességet szeretnék bemutatni, amelyek némileg sejtetik, érzékeltetik a buddhizmusban rejlő erkölcsi és vallásos értékeket. Compassio, görögül „symphatia”. Sok jelentése van, nem könnyű lefordítani. Részvét, sajnálkozás, együtt szenvedés, sorsközösség vállalása, könyörület, irgalom, a mások helyzetébe, szenvedésébe való bekapcsolódás stb. Ez mind benne van a buddhista compassióban (japánul „naszake, dzsihi, awaremi”). De még ennél is többet jelent. Együtt érezni, együtt szenvedni a szenvedő emberekkel, állatokkal, egyszóval minden élőlénnyel. Könyörülni, irgalmasnak tudni lenni az emberi gyöngeség mindennemű megnyilatkozásával, tehát a bűnössel szemben is. Van egy japán mondás: „Megkönyörülni még a szegény ördögön is”.
