A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
535 LELKISÉG A SZENTATYA JANUÁRI IMASZÁNDÉKA: ...hogy a katolikus egyház és az anglikán közösség párbeszéde hozzájáruljon a keresztény egységhez. A Szentatya többször emlékeztette a katolikusokat és más keresztényeket, hogy amikor a keresztény egységre törekszünk, akkor többről van szó, mint hogy a lehetséges keresztény cselekvések sokaságából kiragadunk és előnyben részesítünk egyet. Minden keresztény köteles az egységért imádkozni és munkálkodni. Ezt nem kizárólag emberi okokból tesszük, mert az intézménynek vagy az egyház szervezetének hasznára válik, hanem mert Urunk Jézus Krisztus halálának előestéjén imádkozott az egységért, hogy a világ higgyen. Ez az alapja a párbeszédnek a római katolikusok és az anglikánok között, amióta VI. Pál pápa és az akkori canterburyi érsek, Michael Ramsey 1966-ban megindította a két közösség között a komoly beszélgetést. Ez a cél, a Krisztus akarta látható egység, azóta újra és újra napirendre került, valahányszor canterburyi érsekek és pápák találkoztak. Legutóbb, amikor a Szentatya 1982-ben elzarándokolt a világot átfogó anglikán közösség anyaegyházához, a canterburyi székesegyházhoz. Ez a krisztusi parancs jutott újra érvényre, amikor a canterburyi érsek 1989 szeptemberében viszonozta a Szentatya látogatását. Ebben a távlatban kell szemlélnünk a kétségtelenül új akadályt is, melyet a nők pappá, illetve püspökké
