A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
511 szellemi termékek kétirányú áramlását. A helyzet tisztulásával ez az akadály lassanként elhárulni látszik; ezzel megkezdődött az emigrációs és a hazai kiadók kooperációja is. Az emigráció „közönye” Az emigráció magyarsága - dollárban számítva — fejátlagban a hazainak körülbelül négy és félszeresét fordítja magyar nyelvű lapjainak előfizetésére; ugyanez az arány az összes (magyar + idegen nyelvű) könyvvásárlás tekintetében is. A legnagyobb vásárlóerőt az értelmiségi munkakörű alkalmazottak csoportja jelenti. Ez az összlétszámnak 30%-át kitevő csoport fejátlagban majdnem kétszer annyi magyar könyvet vásárol, mint a többiek együttvéve; lapelőfizetéseinek száma is majdnem ugyanakkora, mint a többié, a 70%-é. A burgenlandi magyar őslakosság jelenleg három helységben él, hivatalos adatok szerint mindössze ötezer személy, akik többségükben katolikusok. Lelkipásztori ellátásukat a burgerlandi egyházmegye végzi saját magyar vagy magyarul tudó papjai által. A burgenlandi egyházmegye magyar-horvát származású püspöke tudatosan vállalja egyházmegyéje háromnyelvű jellegét és ő 1956 óta az egész ausztriai magyar lelkipásztori munka irányítója, ill. 1983-tól — a külföldi magyar püspök kinevezése óta — annak referense. Ausztriában az „utód- állam”-beli és az „emigráció”-beli külföldi magyarok közti megkülönböztetés elmosódik, s a magyar egyházzal is eleven kapcsolatot tartó magyar katolikusok „ausztriai magyaroknak” vallják magukat. * Kicserélték a bécsi érsekség szemináriumának egész vezetőségét. Az eddigi régens (igazgató), a magyar származású Tóth József a Szent István Dóm székeskáptalanjának tagja lett, és valószínűleg egy plébániát fog átvenni. Utóda a grossenzersdorfi plébános, Franz Fischer lett. * 20-25 millió forintra becsülik a pálosok gellérthegyi barlangkápolnájának restaurációs költségeit. Ennek fedezésére gyűjtést indítottak a magyar pálosok. A külföldi sajtó kommentárjaiban arra emlékeztet, hogy a kápolna az elhunyt Mindszenty bíboros kedvenc imahelye volt, és ezért falaztatta be Rákosi Mátyás az egyházfő bebörtönzése után. Augusztus végén, mikor a pálosok magyar tartományfőnöke az első szentmisét tartotta a kápolna előtti téren, a kápolna még be volt falazva.
