A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
49 EGYÜTTÉRZÉS A SZENVEDŐ KISEBBSÉGEKKEL „Az egy nyelvű és egy szokásé ország gyenge és esendő” — intette fiát országalapítónk. Megparancsolta neki, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyá- molítsa és tartsa becsben. Ha lerombolná, amit apja épített, nagy kárt szenvedne az ország. A XIX. században mindenfelé elharapódzott nacionalizmus következtében nemzeti kisebbségek gyakorta más nemzetek határai közé szorultak, és ebből igen súlyos problémák származtak, származnak. Már XXIII. János pápa felemelte szavát érdekükben. Idei január 1-jei békeüzenetében a Szentatya, II. János Pál nyomatékkai szállt síkra jogaikért. Az üzenetet a magyar- országi Új Ember katolikus hetilap teljes egészében leközölte idei első számában, a magyar parlament pedig január 2-án az üzenetet mint a népek és az államok közötti békés koegzisztencia fontos dokumentumát köszöntötte. A magyar törvényhozók egyetértenek azzal, hogy a nemzeti, nemzetiségi és vallási kisebbségek jogainak becsben tartása a béke megőrzésének előfeltétele. Nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy a kisebbségek egyéni és közösségi jogai az emberi jogok szerves részét képezik. Állásfoglalásuk, melyet a magyar követségek fordításban eljuttattak a különböző nemzetközi fórumokra, különösen kiemeli a közösségek jogait, beleértve a közéletben való részvétel jogát, valamint azt a jogot, hogy érintkezésben maradjanak azonos kultúrájú és történelmi múltú népcsoportokkal, még ha azok más államok területén is élnek, valamint a szabad vallásgyakorlás jogát. A magyar parlament elkötelezte magát, hogy „hamarosan” törvénykezik a kisebbségek aktív védelmének ügyében, és felszólította a kormányt, hogy tegye állandó megfigyelés tárgyává a határon túl élő magyar kisebbségek sorsát, kifejezésre juttatva így az anyaország felelősségét irántuk. A magyar diplomácia is aktív, és örömmel üdvözölte a bécsi utótalálkozó záródokumentumát, mely szerint a részt vett államok elkötelezték magukat a vallásszabadság védelmére, nevezetesen az egyének és a közösségek ellen irányuló vallási diszkrimináció felszámolására, hozzájárulva a hívők és nem hívők közötti türelem erősítéséhez. Ceausescu román államfő nem osztotta a konferencia részvevőinek optimizmusát, és újévi beszédében bejelentette, hogy Románia nem fogadja el a záródokumentumot, mert úgymond a mai világot a „középkori sötétség” állapotába vetné vissza. Beszédét egész Európában felháborodással fogadták. Erdős René nagykövet, a bécsi magyar küldöttség vezetője késlekedés nélkül válaszolt. A pápa újévi üzenetére és a magyar parlament ezt követő állásfoglalására hivatkozott. Ajánlotta a türelmesség légkörét, a felekezeteknek a társadalmi párbeszédbe való bevonását, valamint a gondolat és meggyőződés szabadságának a nemzeti törvényekben való érvényesítését. (K. U.)
