A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

480 A Nature című londoni folyóirat­ban a British Museum hivatalos köz­leményt jelentetett meg a turini lepel radiokarbon kormeghatározásáról. II. János Pál pápa afrikai körútja al­kalmából a leplet „ereklyének” mondta és kifejtette, hogy „a hite­lesség kérdését nyitva kell tartani.” Az új torinói érsek, Giovanni Sal- darini májusban sürgette, hogy „a le­pel pozitív magyarázatra találjon olyan kutatás révén, mely szabad, szakmaközi és harmonikus”. Nem­rég egy brit tudós, John Tyrer, meg­kérdőjelezte a tavaly nagy port fel­kavart vizsgálat eredményét. Hivat­kozott William Meachamnek, a Hong Kong-i egyetem régészének közlésére, mely szerint 1978-ban egy amerikai kutatócsoport titokban el­távolított egy szálat a lepelből, hogy a karbon 14-es módszerrel megvizs­gálja. A kaliforniai egyetem labora­tóriuma arra az eredményre jutott, hogy a lepel kora Kr.u. 200 és Kr u. 1000 körűire tehető. Ezzel szemben Ballestrero korábbi torinói érsek ta­valyi bejelentésében a lepel korát 1260 és 1390 közötti időre tette. A bizonytalanság okát sok tudós abban látja, hogy a lepel 1532-ben kis híján tűzvész áldozata lett, és ekkor 900 fokos hőséget viselt el. Az amerikai püspökök papi élettel és hivatással foglalkozó bizottsága egy húszoldalas jelentést írt az Egyesült Államok püspöki karának. A papok tiilterheltsége elég gyakori. A növekvő paphiány legtöbbet emlegetett okai az egyedüllét, a vatikáni zsinat reform­lendületének lelassulása, a cölibátus és a fáradtság. A kölni érsekség élére kinevezett berlini bíboros, Meisner utóda az 53 éves Georg Sterzinsky prelátus lett. A keletporosz származású erfurti püspöki helynök Erfurtban és Neu- zellében folytatott tanulmányokat, és egy ideig az erfurti szeminárium pre­fektusa volt. 1966-tól kezdve 15 évig volt jénai plébános, míg Wanke püs­pök 1981-ben ki nem nevezte az er­furti püspökség helynökévé. A püs­pök elkötelezett híve az ökumenének és az NDK ökuménikus tanácsának tagja. Az eddig a nagyközönség előtt ismeretlen új főpapra mindjárt nagy feladat vár, az 1990-s nyugat-berlini „Katholikentag”, a német katoliku­sok nagygyűlésének megszervezése. A berlini püspökséget csak 1930-ban alapították, és magában foglalja nemcsak a két Berlint, hanem az NDK jelentős részét is. Sztálin 1929-ben megtiltotta az egyházi szervek bármiféle szeretetszol­gálatát a Szovjetúnióban. Idén meg­engedték, hogy Teréz anya nővérei dolgozzanak a Szovjetúnióban. Az en­gedélyt ideiglenesen adták. Négyen az Örményország földrengés áldozatait ápolják, négy másik nővér a moszkvai idegsebészeti klinikán dolgozik... Te­réz anya egy sajtókonferencián kije­lentette, hogy szerzete nem tud pénzt adni, de „boldogan felajánljuk gyön­géd szeretetiinket, törődésünket az em­berekkel: a betegekkel, a haldoklók­kal, az egyedülállókkal; bárkivel, aki­nek szeretetre van szüksége.” A Német Szövetségi Köztársa­ságban találkozott a 4 ferences férfi- rend 12-12 ázsiai és dél-amerikai küldötte. A találkozót a német Fe­

Next

/
Thumbnails
Contents