A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
47 PÁPA* Zend Róbert Arany legenda lengte be ősz fejét még életében juhok furfangos pásztora ifjan juhok jámborsága trónusra emelte tiszta lelkek pompás fővárosában — A szőrszálhasogató öncélú írástudókat egyetlen eszme szétszóródott nyáját indult összeterelni furulyázott néha ábrándozóan máskor lihegve szaladt bogáncsot tűrt meredeket tört farkascsapdát került s a konok juhok juházva felsorakoztak — Ekkor jött a fekete csolnakos vitte alagutakon át csobbanatlan vizeken s nyomasztó lázakat hasgató fájdalmakat riadtan verdeső szívet suttogott fülébe Ugye félsz? — Az alagútnak egyszer vége kell legyen kéklő mennybolt vár ott rám tudom a barlang szűk odva kitárul menjünk ha menni kell nem félek vezess... Arany legenda lengi be ősz fejét magasra tartotta s előrenézett a fekete csolnakos vállát szelíden odébbtolta *Zend Róbert (+1985-ben) ezt a verset 1963. augusztus 29-én írta XXIII. János pápa emlékére.
