A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8-9. szám

390

EGY MAGZAT NAPLÓJA

Május 1: Szüleim ma szeretetből életre hívtak.

Mjgus 15: Első ütőereim megjelennek, kezd alakulni a testem.

M^jus 19: Már van szájam.

Mígus 21: Verni kezd a szívem.

Május 28: Karom és lábam megnyúlik. Fejlődöm, kinyújtózkodom. Június 8: Kezemen kis ujjak nőnek. Nemsokára fogni tudok velük. Június 16: Mama csak ma vette észre, hogy vagyok. Örültem neki. Június 20: Most már biztos: leány vagyok.

Június 24: Minden szervem kirajzolódik. Már fájdalmat is érezhe- tek.

Június 6: Van már hajam, meg szemöldököm is, ami csinossá tesz. Július 8: A szemem már régen kialakult, ha szempillám csukva is van még. Nemsokára már mindent látni fogok: ezt a nagy és szép világot, és főképpen édesanyácskámat, aki még hordoz engem.

Július 19: A szívem remekül dolgozik. Olyan védettnek érzem magam és oly boldog vagyok.

Július 20: A mai napon a mama halálra adott engem.

Egy nőgyógyász

GYÓNJ TELEFONON!

Oswald Spengler, a Nyugat alkonyának szerzője az európai civilizáció morfológikus ábrázolásában kiemeli az európai ember, a fehér faj veleszületett igényét, hogy legbensőbb énjéről nyilatkozzon. Spengler tételei vitatottak, de az önmarcangoló, önelemző önéletrajz valóban az európai kultúra sajátja. Jellemző erre az is, hogy az önvallomás, a gyónás igénye túlélte mind a reformációt, mind a szekularizácót, s hozzájárul a freudi gyógykezelés sikeréhez is, különösen Amerikában.

Ilyen légkörben érthető egy újabb amerikai találmány, a telefongyónás sikere is. E telefonszolgálat lényege, hogy a vétkeit meggyónni akaró feltárcsázza a megadott számot és bemondja, mi nyomja a lelkiismeretét. Mivel a hívók azonossága természetesen rejtve marad, nem ismeretes a szolgálatot igénybe vevők felekezete sem. A hívások többsége kevesebb,