A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-08-01 / 8-9. szám
370 SZENT HILDEGARD Béky Gellért Egyike az egyháztörténelem legsokoldalúbb, legeredetibb alakjainak S talán egyike a legkevésbé ismert szenteknek Nevét ott találjuk a szentek életében (szeptember 17), de legtöbbször megelékszenek azzal, hogy megemlítik vízióit (látomásait) és gyógyító tevékenységét. Valamint azt, hogy kolostort alapított és írt néhány szokatlan tárgyú és tartalmú könyvet. Körülbelül ez minden. Am az utóbbi évtizedben lényeges változás történt a Hildegárd-kutatás területén. Halálának 800. évfordulója valóságos reneszánszot eredményezett: újra felfedezték a középkornak ezt a kétségkívül egyik legeredetibb, legnagyobb egyéniségét. A 12. században élte le hosszú életét (1098-1179). Erről a századról mondja a híres holland történész, J. Huizinga, hogy ez a kor a középkori nyugati kereszténység legeredetibb, leg- vállakozóbb szellemű időszaka. Nélküle lehetetlen lett volna a középkor aranykorának mondott 13. század, Assziszi Szent Ferenc és Dante kora. Ez az aranykor a 12. század méhében fogant. Európa történetében kevés kor volt ennyire egy és nemzetközi egyszerre. És ugyanez a század a kiemelkedő egyéniségek, ragyogó tehetségek, nagy szentek kora (John of Salisbury, Abelard, Szent Viktorról nevezett Hugo, Szent Bernát, Clunyi Péter, a venerabilis és Szent Hildegárd). Igaza van A. Whiteheadnek: az ún. „sötét középkor” sokkal ragyogóbb volt, mint azt híresztelték a felvilágosodott, maguk csinálta „filozófusok”, és a felvilágosodás sokkal sötétebb valójában, mint ahogy általában gondolják... A 12. századot nevezhetjük nagy „bencés”századnak is: Szent Benedek igazi szelleme, a szabályok tökéletes értelmezése körül folyt viták (Szent Bernát és Cluny között) egészen ráütötték bélyegüket erre a századra (a fehér és a fekete szerzetesek: ciszterciek és bencések). Hildegárdtól is maradt ránk rövidebb írás, amelyben Szent Benedek szabályait magyarázza. Mert Hildegard bencés apáca volt Németországban, nem messze a Rajnától. A Rajna parti Bingenről nevezték el a történészek bingeni Hildegárd- nak, bár születési helye és működésének jórésze nem Bingen volt.
