A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8-9. szám

352 öröksége, családja és birtoka is. Megszámlálhatatlan jótéteménye után a test­vériden, árva népnek önkéntelen feléje fordulása. Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a szentkorona, a koronázó palást, a koronázási eskü, eskükereszt s az ország­zászló is. Ezen a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Pecsétjeink, bélyegeink, okleveleink, máriás pénzünk, hónapjaink, szombatjaink, 11 püspökség, 62 apátság csataképeink, kardpengéink, szablyáink és mellvértjeink, harci kiáltásaink és vezényszavaink, munka­kezdő fohászaink róla beszélnek. Egyete­münk — Pázmány szerint — az ő ajándé­ka. Tisztelői, vallói. Királyaink: Szent István, Szent László, IV. Béla, III. Endre, Róbert Károly, Nagy Lajos, II. és III. Ferdi- nánd, I. Lipót, III. Károly, Mária Terézia. Nagyjaink: Szent Gellért, Hunyadi, Báthory István, Draskovits János, Esterházy Miklós és Pál, Pálffy Pál, Koháry István országbíró, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Károlyi Sándor s a Buda várfokára Szűz Máriá-s lo­bogóval elsőként felkúszó magyar kongrega­BÚCSÚSZENT LÁSZLÓ. Szent László király maga építtette a templomot a Magyarok Nagy­asszonya tiszteletére, és itt he­lyezte el a csodatevő Mária szobrát is. Hosszú évszázado­kon át a remeték őrizték a szent helyet, mely a történelem megpróbáltatásokkal teli idején éltető lelke volt a szenvedő ma­gyaroknak. 1694-ben a ference­sek vették át a kegyhely veze­tését. A mostani díszes temp­lomot 1743-ban szentelték fel. A főoltár mögött, kis tornyocs- ka után következik egy XII. szá­zadi kegykápolna, amit a hívek angyalok kápolnájának nevez­nek. nisták. Hivatalos országfelajánlások történ­tek a Nagyasszonynak: az 1038-as, az 1317- es, az 1693-as és az 1896-os években. A magyar törvénykönyv tud róla is­mételten. Olyan útmutatóink, mint Szent Gel­lért, Temesvári Pelbárt, Pázmány, Prohász- ka, Tóth Tihamér, P. Bangha szentbeszédei, Pázmány és Zrínyi irodalmi súlya, a magyar költészet, ima- és énekvilág rengeteg kegyhe­lyünk és történelmi zarándoklatunk róla be­szélnek. És a nép áhítata. A nemzet legnagyobb kérdése a kér­dések rengetegében: a lenni és nem lenni. Ez örvénylett fel előtte, amikor a pogányság fel­adása és a kereszténység felvétele közt kellett választania. Nemzetünk két legna­gyobb térítőjét, Adalbert és Gellért püspököt és vértanút a Boldogságos Szűz kő-

Next

/
Thumbnails
Contents