A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

37

inkább a személyes és közhigénia biztosítása (tiszta víz és csatornázás) megszüntette ezeknek a veszélyét. Ennek, valamint a táplálkozás, a munka- és életkörülmények megváltozásának következtében az elmúlt 150 év alatt az átlagos életkor majdnem megduplázódott, a gyermekhalandóság pedig dra- matikusan lecsökkent (kivéve a szocialista országokat, ahol az utóbbi évtizedben ezek a jelzők megint romló tendenciát mutatnak). Ezek az örvendetes eredmények azonban magukkal hozták az emberiség túlszaporodásának a veszélyét is. , ;

A népszaporulat és Földünk energiatartaléka ß népszaporulat közötti egyensúly megteremtése és biztos problémái

fenntartása jelenleg ugyanolyan nehéz feladatnak bizonyul, mint például a pestis megakadályozása volt néhány száz évvel ezelőtt. Az egyre növekvő demográfiai és az azzal szorosan együttjáró életszínvonalbeli különbségek kikerülhetetlen konfliktusokhoz fognak vezetni, amelyek hosszú lejáratban a szegény és gazdag nemzetek belső szociális stabilitását és a világbéke lehetőségének megszilárdulását egyaránt veszélyeztetik. Az első és második világban például máris lehet látni annak jeleit, hogy az elszegényedő rétegek növekvő igényeire, vagy az aránytalanul gyorsabban szaporodó nemzetiségi csoportok nyomására a fennálló politikai rendszerek növekvő elnyomással igyekeznek megoldást találni. Ez a bonyolult probléma itt csak az előbbi megállapítás illusztrálására szolgál: sem a népszaporulat korlátozásának aránylag könnyen biztosítható lehetőségei, sem a közegészség megjavítása nem egyértelmű az emberi élet biztonságának növelésével.

A reprodukciós technológia eszközei megadják a gyermekáldás lehetőségét sok olyan családnak, amelyik jelenleg ezt nem tudná magának biztosítani. Ugyanakkor nem egy esetben ezek az eszközök a családi élet hagyományos alapértékeit is veszélyeztetik. Például ma már megvan a születendő gyermek nemének meghatározására a lehetőség, de csak a nem kívánt nemű magzat abortálása árán. A méhen kívüli megtermékenyítés is helyenként azzal a feltétellel jár, hogy a szülők beleegyeznek a magzatelhajtásba abban az esetben, ha leendő gyermekük valamilyen fogyatékossággal születne. Vajon milyen

szülői felelősségtudatról lehet a reprodukciós technológia beszélni akkor, ha az a gyermek- . » . ,

áldás biztosítását összeköti a es az

születendő élet kioltásának a

lehetőségével? Ez a beleegyezés egyébként azért vált helyenként kívánatossá, mert a közjog lehetővé teszi, hogy a megszületett gyermek perelje szüleit vagy orvosait azért, mert „minőségi” károkkal hozták életre. A „pótanyaság” (surrogate motherhood) terjedő gyakorlata nemcsak jogi problémákat teremt, hanem az anyaság lélektani, erkölcsi és vallásos képét is hathatósan megreformálja.

A reprodukciós technológia tehát manapság már megadja sok szempontból a lehetőséget arra, hogy a „fogyasztó társadalom” értékszemléletéből