A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

336

egyházakat. Hansúlyozta, hogy a történelmi jóvátételen túl ateistaként ő úgy érzi, hogy az egyház partner lehet „abban a harcban, amelyet a társadalom magasabb erkölcsi szintjéért kell folytatnunk. ” Ezért a bibliát — megfelelő kommentárral — ki kell nyomtatni, nemcsak vallásos kiadó, de irodalmi és történelmi szakkiadók gondozásában is. Ugyanezt kérte a lap másik kiadója, Khmara Sztyepán, akit ugyancsak szabadlábra helyeztek. Ez utóbbi Pímen pátriárkához intézte levelét a „Ruszkaja Myszl” (Orosz Gondolkodás) című párizsi lap hasábjain, hivatkozva a kijevi Russz megkeresztelésének ezeréves jubileumára. „Ez lényeges lépés lenne a különböző keresztény egyházak egysége felé, és előmozdítaná az orosz és az ukrán nép barátságát, a két nép közötti kölcsönös megértést és keresztény szeretetet”.

Gyászmisét mondtak április 5-én Varsóban a katyni mészárlás 4300 áldozatáért. A szovjet kormány hivatalosan elismerte, hogy nem a nácik gyilkolták meg a lengyel tiszteket, hanem Sztálin parancsára végezték ki őket. Ugyanazon a reggelen Roman Paszkowski vezérzeredes, aki a Vértanúk és Harcosok Emlékművédő Bizottságának elnöke Lengyelországban, részt vett Katynban a gyász- szertartáson. Az urnákat katonai díszkísérettel szállították Varsóba, ahol a gyászmise után a nép egy héten át róhatta le tiszteletét előttük.

A pakisztáni vallási kisebbségek egyenjogúságot követeltek az iszlám híveivel. Ez mindenekelőtt azt jelenthetné, hogy a nem mohemadánokra

többé nem vonatkozik az iszlám jog a seria. Tavaly júniusban ugyanis a seriát a köztársaság legfőbb törvényévé nyilvánították. A keresztény kisebbségek képviselői kérvénnyel fordultak Benazir Bhutto miniszterelnöknőhöz, hogy engedélyezze keresztény közösségeknek a templomépítést, és adják ismét magánkézbe a korábban keresztény iskolákat. Azonfelül ismerjék el a keresztény hitoktatást úgy, ahogy az iszlám oktatást, és úgy is mint vizsgatárgyat az iskolákban.

Bulgáriát sokszor ironikusan a Szovjetúnió 16. köztársaságának nevezték, annyira hűen követte mindenben példaképét, a nagy szomszédot. Most a peresztrojka következtében Bulgária lemaradt a fejlődés terén, így a valláspolitikában is. Míg a Szovjetúnióban készülő új egyházi törvény engedélyezi a gyermekek vallási nevelését és az egyház karitatív munkáját, addig Bulgáriában épp ezen, a bulgár törvényekbe ütköző tevékenységek miatt tagadták meg az elismerést a „Lelkiismereti- és Vallásszabadság, valamint a Lelki Értékek Bizottsága” nevű független szervezettől. Az egyesület március 9-én jelentette be megalakulását. Célja mindenekelőtt az információs szabadság vallási téren, így a vasárnapi szentmise közvetítése a televízióban és rádióban, valamint elegendő Biblia kinyomtatása (= minden bulgár hozzájuthasson a szentíráshoz, amennyiben el akarja olvasni). Célkitűzései között szerepel még a vallási türelem gyakorlása és az állami beavatkozás csökkentése. A bulgár ortodox egyház jelenlegi törvényei