A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-07-01 / 7. szám

329

magatartásának: külföldi főpásztorok látogathattak Kubába, templomokat állítottak helyre, szerzetespapok és szerzetesnők telepedhettek le az országban (1988-ban mintegy 30 szerzetespap, köztük 5 jezsuita, és 20 szerzetesnő, köztük Kalkuttai Teréz anya nővérei). Úgy tűnik, a hívők elleni nyomás is enyhülőben van, bár valószínűleg még hosszabb időre lesz szükség ahhoz, hogy a szép ígéreteket szélesebb körökben is megvalósítsák.

Az egyházi helyzet továbbra is nehéz Kubában. A vasárnapi miselátogatás 0,1% és 0,5% között mozog; nem azért, mert nincsenek templomok, hanem azért, mert az emberek leszoktak a vallásgyakorlatról. A 30 évig tartó elnyomás és a tömeges kivándorlás súlyos, majdnem halálos csapást mért a kubai egyházra. A tízmillió lakos lelki gondozására csak 200 pap vím. De nem hiányzik a bíztató jel. Ilyen mindenekelőtt az ENEC által elindított megújulási folyamat, ilyen a világiak bevonása az egyház életébe, és végül ilyen egy érdekes, szinte megmagyarázhatatlan jelenség: a népi vallásosság hihetetlen méretű újraéledése. A Santiago közelében található nemzeti szentélybe, ahol a cobrai irgalmas Szűz kegyképét őrzik, zarándokok ezrei látogatnak. A II. János Pál által Latin-Amerikának ajándékozott evangelizációs kereszt országjárása alkalmából három évtized óta nem látott tömegek gyűltek a templomokba. A kubai egyház kibontakozása érdekében Róma bátorítja a párbeszédet és a megnyílás politikáját, amint ezt a pápa a püspökök legutóbbi látogatása alkalmával is leszögezte: „Kívánatos, hogy amennyire a körülmények megengedik, előre lépjetek a párbeszéd útján”.

II. János Pál 1991-ben Kubába látogat, jelentette be a Vatikán. Kuba az egyetlen latin-amerikai ország ahol a pápa eddig még nem járt. Havanna érseke, a kubai püspöki konferencia elnöke, Jaime Ortega hívta meg a Szentatyát. A pápa látogatása előtt Kubába látogat New York érseke, John O’Connor bíboros, valamint a vatikáni Béke és Igazságosság Bizottság elnöke, Roger Etchegaray bíboros.

Az Állami Egyházügyi Hivatal új elnöke Magyarországon május 1-jétől az eddigi alelnök, Sarkadi-Nagy Barna. A Magyar Távirati Iroda a személyi változást úgy kommentálta, mint a kormányban bekövetkezett döntő változások részét. Elődje, a 62 éves Miklós Imre „saját kérésére vonult nyugalomba”. Sokan úgy értékelik Miklós Imre távozását, mint előjelét az ÁEH várható felszámolásának, vagy legalábbis alapos reformjának. Lehetségesnek tartják, hogy az egyházi ügyek ismét a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe kerülnek, mint 1951 előtt.