A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
319 5. Tehát igazi kopernikuszi fordulat előtt állunk a hit világában. A tények, a tapasztalat, a vallások egyre gyakoribb érintkezése, egymás kölcsönös felfedezése, az egymással való (bár még elég szerény) párbeszéd szinte kényszerít bennünket arra, hogy ne a magunk kicsinyes, korlátoktól és előítéletektől terhes szemszögéből nézzünk és ítéljünk más vallásokat. Isten szívével, Krisztus szemén keresztül, a II. vatikáni zsinat szellemében kell vizsgálnunk a nagy, évezredes vallásokat. Nem kétséges, hogy sok veszéllyel jár az egymáshoz való közeledés, főleg a hitükben gyenge, a „túl biztos” keresztények számára. Áll erre is, amit Szent Ágoston írt a Szentháromság tanulmányozásáról: nincs veszélyesebb, nehezebb, de egyúttal gyönyörűségesebb valami az ilyen vállalkozásnál. Nem célunk itt a buddhizmus részletes ismertetése. Már csak azért sem, mert a buddhizmusban — a kereszténységtől eltérően — nincs egyház, nincsenek dogmák (pontosan körülhatárolt, megfogalmazott hittitkok), nincsenek szentségek. Ami pedig a szent iratokat illeti: bőven vannak ilyenek a buddhistáknak is, talán túlságosan is sok van belőlük. Már ez is eléggé megnehezíti a buddhizmus beható tanulmányozását, nem szólva a meglehetősen eltérő „szek- ták”-ról. Már az üdvösség fogalmában is merőben ellenkező felfogást találunk: ki az önerőből való üdvösséget vallja, ki meg a más (Buddha) érdemeire való támaszkodástól, a beléje vetett hittől várja az üdvösséget. Mint már említettem, a buddhisták pl. éppen a kereszténységgel való találkozásfolytán, a keresztény „kihívás” következtében ébrednek újra önmagukra, kezdik újra felfedezni elfelejtett értékeiket. Vagyis a szembesülés ellanyhulás helyett megújhodást vált ki a buddhizmus világában. Nagyon könnyen lehetséges, hogy a buddhizmussal folytatott komoly, kitartó párbeszéd, egymás kölcsönös megismerése egy új keresztény megújhodás tavaszát foga eredményezni. Áll ez az egyéb nagy vallásokkal (iszlám, zsidó vallás, hinduizmus) való találkozásra is. Feltéve, hogy a szeretet, a kölcsönös megbecsülés, a saját hit egyre bensőségesebb megértése és megélése szellemében történik. A Jodo szekta Taisoji templomának főépülete Tokióban. Az eredeti buddhista templomot 1668-ban építették. Ez 1961-ben készült az első modern buddhista templomként
