A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

33 „Ma van boldogult édesanyám nevenapja. Istenem, micsoda vértanú volt — Bright vesebaj — amellett annyi gyerek — egy ideig vak — és hát még a szívfájdalma! — Csak Isten tudja, mit szenvedett!’’ Az apa elhagyja családját, evangélikus lesz, hogy új házasságot köthessen. László és testvérei bizonyára nehezen felejtik el ezt a családi tragédiát. Naplójában László csak egyszer tesz említést apjáról (márc. 27.); annyit tudunk meg róla, hogy Gleichenbergben halt meg gyomorrákban. Egy följegyzésben még nagyanyja emléke is fölbukkan; ugyanakkor föl­idézi gyermekkora sajátos hangulatát: „Egy gyertya világánál ülök. A villany mindig gyöngébben világított és hamarosan szinte kialudt. Gyermekkoromban mindig gyertyafénynél és petróleumlámpánál ültem. Bécsben lovak húzták a villamost. Lift, autó és ilyesmi nem volt. Es sokan, mint a nagymamám is, a vasútat túlságosan újnak találták, és mindig kocsin jártak.” László 1879-ben József bátyjával együtt elkerül otthonról; már sú­lyosan beteg édesanyjuk a kalksburgi jezsuita kollégiumba adja őket. Nagyon hiányzik neki édesanyja. Felnőtt fejjel, visszaemlékezve fiatalkori tévelygéseire, megállapítja: „Édesanyám rég halott volt, mikor még csak gimnazista voltam, és ha az anya hiányzik a gyermek mellől, az nagyon sajnálatos.” Az első években László nem nagyon töri magát a tanulással, csak első áldozása után (1881. május 26.) lesz szorgalmasabb. Különleges tehetséget árul el a zene és a nyelvek területén. Tagja lesz a Jézus Szíve Társulatnak és a Mária Kongregációnak. Mária-tiszteletét elmélyíti édes­anyja korai halála. 1885-ben a két fiú a kalocsai jezsuiták intézetébe kerül. Kiváló tanáraik vannak, Laciban itt ébred föl a természettudományos érdeklődés. Főképp a csillagászat és a kémia érdekli. Gyógyszereket koty­vaszt, gyógyítgatja társait, és kifejezi, orvos szeretne lenni. Gimnazista pályafutását egy váratlan epizód szakítja meg. Összeütközésbe kerül egyik, német származása miatt nem éppen közkedvelt tanárával, akit hirtelen fölindulásában „disznó porosznak” titulál. Jóllehet érettségi előtt áll, azon­nal kicsapják. Apja az ungvári gimnáziumba viszi át, ahol ,jó” eredménnyel leteszi az érettségit. József bátyja ekkor már négy éve halott, így László lesz a majoreszkó. Az igazat megvallva fogalma sincs, hogy mihez kezdjen. Érdek­lődési köre olyan tág — zene, nyelvek, irodalom, csillagászat, vegyészet, gyógyszerészet, gyógyítás, fényképezés, pszichológia, filozófia —, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents