A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-07-01 / 7. szám
291 hez vezet. Miért ne vezetne Isten gyermekeihez is, testvéreinkhez, bárhol éljenek? La Paz nem azért lett a pápa 1988-as dél-amerikai látogatásának „csúcspontja”, mert magasan fekszik. Sokkal inkább azért, mert itt lelt a hogy a gazdag és a szegény nemzetek között tátongó űr összeegyeztethetetlen az isteni tervvel, mely szerint a teremtett javakból igazságosan és egyenlő módon kell részesedni. A fejletlenség az egyik oka sok országban a társadalmi és a politikai bizonytalanságnak, és ez nemcsak a nemzet saját jólétét fenyegeti, de egyben csírája a világbékét fenyegető kiterjedtebb konfliktusoknak is." Segítheti-e az ima a szegényeket? Az imádkozó szegények ismerik a választ. Ők nemcsak magukért imádkoznak, de a még náluknál szegényebbekért is. Változtathat-e az ima a szegények sorsán? Természetesen változtathat, és változtat is. Feltéve, hogy az imádkozok nyitott szívvel és lélekkel imádkoznak és engedik, hogy Isten kegyelme uralja életüket és működjön az igazságos és jó társadalomért. Imádkozzunk a diplomatákért is: mint a nemzetek közti hídépítők, legyenek az igazság Lelkének engedelmes és önzetlenek eszközei. Imádkozzunk, hogy szívleljék meg a Szentatya tanítását: elszánt akarattal építsék a hidakat, tudva, hogy eme erőfeszítésben mindenkinek együtt kell működnie, senki nem vonhatja ki magát. Végül a Szentatya kér bennünket, hogy augusztusban különösen is imádkozzunk Latin-Amerika országaiért. Számos nézeteltérés van közöttük, de egyben sok lehetőségük is van. A világ más részein a nemzetek megtanultak együttműködni térségük javára. így Latin-Amerika fejlődése Szentatya a szegényekre hitük és ősi kultúrájuk minden méltóságával, itt lelt bátorságukra és állhatatosságukra, mellyel szembenéznek a természettel és mostoha sorsukkal, itt lelt mély emberségükre és együttérzésükre, szeretetükre, vendégbarátságukra és hűségükre. Itt beszélhetett mély átérzéssel Krisztus és az Egyház szegények iránti megkülönböztetett szeretetéről. Itt figyelmeztethette erélyesen a bolíviai kormányhoz akkreditált diplomatákat, hogy „a szélsőséges szegénység, melytől oly sok ország szenved, az emberiség családjának szégyene,
