A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
282 A későbbiek során egy kisebb csoport mellőzni kívánta az egyértelmű fogalmazást. Ezért különváltak a Magyar Cserkészszövetségtől és létrehozták a Cserkészcsapatok Szövetségét, amit vezetőségük azzal indokolt, hogy: „ga- ládságnak éreznék az eddig talán vallás nélkül nevelődött fiatalokat kizárni a cserkészet jótéteményeiből”. Amiről megfeledkeznek az az, amire a magyar ifjúságnak ma leginkább és mindenekelőtt szüksége van, az istenhitre alapított jellemalakítás, amelyet a Cserkészcsapatok Szövetségében, sajnos, jelentéktelennek tekintenek.* így kezdte munkáját a két szövetség. Jelentkezett azonban egy harmadik is, a Magyar-Lengyel Cserkészszövetség. Ennek „főnöke”, Antoniewicz Roland a Kisalföld 1989. február 18-i számában úgy körvonalazta célkitűzéseiket, hogy szervezetük „tagjait a szocializmus szellemében neveli, világi szervezet, ezért foglalkozásain nem tűri a vallásos élet szervezését, de tevékenységében betartja minden ember világnézeti és vallásgyakorlati szabadságának toleranciáját”(?)... Ezzel természetesen elvágta annak lehetőségét, hogy a cserkészet nagy családjához csatlakozhassanak. Tudjuk jól, hogy a cserkészeszme azért éledt újra Magyarországon, azért terjedt rohamosan (áprilisig legalább 50 csapat alakult, valamennyi a vallásos eszményeket képviselő Magyar Cserkészszövetségben), mert a nemzet lelki megújulásra vágyik, ahhoz keresi — különösen fiatalok számára — a legalkalmasabb keretet. Ezért fogadták az egyházak nagy örömmel a Magyar Cserkészszövetség létrejöttét és megalkuvás nélküü kiállását az eredeti hármas fogadalom és a teljes szövegű tíz törvény mellett. A magyar református egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa február 22-én állást foglalt, amint a Reformátusok Lapjának március 12-i száma írja, „a megújuló keresztény cserkészmozgalom támogatása mellett”. A magyar katolikus püspöki konferencia március 7-én és 8-án tartott tanácskozást, ahol üdvözölte az újjászületett cserkészmozgalmat. Az Új Ember húsvéti száma így ír róla: !yAz ülést követően Gyulay Endre püspök, a PK (Püspöki Kar) ifjúsági felelőse levélben fordult az egyházmegyék ifjúsági megbízottaihoz. Beszámolójából a PK a Magyar Cserkészszövetséget alkalmasnak és ajánlhatónak ítéli a katolikus ifjúság körében a valláserkölcsi alapon álló cserkészet megszervezésére.” Dr. Surján László — a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke — felhívását a Reformátusok Lapja április 9-én közölte. Ebben az elnök emlékeztet a református egyház érdemeire a korábbi magyar cserkészet naggyá tételében, majd hangsúlyozza, hogy a napjainkban újjászerveződött Szövetség csapatainak „ökumenikus szellemben kell dolgozni. A már működő katolikus * Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Cserkészcsapatok Szövetsége tagok és érdeklődés hiányában megszűnt.
