A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
181 Megváltóját. Az Egyház missziós küldetése olyan nagy feladat, hogy csak a papok, a szerzetesek és a világi hívek együttes munkájával teljesíthető. A Szentatya kijelenti, hogy az Egyház egyik lényeges feladata az egész emberiség javára, hogy felfedezze és másokkal is felfedeztesse minden emberi személy sérthetetlen méltóságát. Ennek a méltóságnak a következményei az emberi személy alapvető jogai, az é- lethez való joga a megtermékenyítés pillanatától kezdve, joga otthonhoz, munkához, családhoz, kultúrához — minden körülmények között, akár egészséges, akár fogyatékos, akár gazdag, akár szegény. Az ember alapvető jogai közé tartozik a vallásszabadság joga is, a családi élet anyagi, erkölcsi és társadalmi biztonsága. Mindezek és más jogok biztosításához az intézményes jogvédelem mellett szükséges az egyének, a csoportok és a közösségek szeretetszolgálata. Az egészséges emberi életformában a szeretet elválaszthatatlan az igazságosságtól. A kereszténynek kötelessége részt venni a nyilvános társadalmi életben és előmozdítani intézményesen is a közjót. Ezen a területen a világi krisztushívőknek különösen is nagy a felelősségük. Dolgozniuk kell, hogy gazdasági és szociális törvényerejű rendelkezésekkel sikerüljön megoldani a növekvő munkanélküliség és a különféle igazságtalanságok problémáit. Nagy gonddal kell figyelni arra, hogy a környezetet ne szennyezzük, hanem amennyire lehetséges, jobb állapotban adjuk át a jövő generációjának. A tudomány és a technológia képtelen arra, hogy minden emberi kérdésre megoldást találjon. A tágabb értelemben vett emberi kultúrának az igazi emberi értékeket kell szolgálnia. Itt sokat tehetnek az iskolák, az egyetemek és a különféle kutatócsoportok, melyekben a világi híveknek nagyon fontos szerepük van. A negyedik rész Isten különféle kegyelmének intézőiről tárgyal MUNKÁSOK AZ ÚR SZŐLŐJÉBEN címen. - Megállapítja, hogy a fiatalok az Egyház reménye. Be kell őket vonni aktívan az evangelizálás munkájába és a társadalom megújításába. Ugyanígy az időseket, tapasztalataikkal és bölcsességükkel együtt. A nők helyzetére az Egyházban a fent említett püspöki szinódus különös figyelmet fordított. A nőknek sajátos adományaik, feladataik és hivatásuk van az Egyházban. Bár papok nem lehetnek, aktív és felelősségteljes jelenlétük szükséges az Egyházban, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. A nők feladata, hogy teljes méltóságra emeljék a családi életet és az anyaságot. Biztosítsák, hogy a kultúra erkölcsi dimenzióját az egyén és a társadalom mindig szem előtt tartsa.
