A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)
1989-03-01 / 3. szám
113 község igényeit elégíti ki. A Könyvosztály hivatott a falvak legényeit magyar népi irodalommal és az egyre szaporodó népfőiskolákat könyvekkel ellátni. 1942 végéig sikerül a magyar falvaknak kb. a felét (47%-át) beszervezni 54.000 taggal. Ekkor a KALOTnak már 229 énekkara, 52 zenekara, 81 sportosztálya, 48.169 könyve van. 15 népfőiskolája működik, Jánosiban telepes főiskolája. Ebben nyolchónapos tanfolyamon munkaközösségben kezelt birtokon tanítják meg a sokgyermekes földművescsaládok fiait telepes gazdálkodásra. Az első 28 sokgyermekes családból kiképzett legény innen rajzik ki 1942-ben a Komárom megyei Egegen létesített 400 holdas első telepre, hogy szövetkezeti alapon gazdálkodjék. Mindezek a csodával határos sikerek Kerkai atya nevéhez fűződnek. „Fűződnek”, mert ezeket egy, az atya eszményeitől ihletett testvéri a balsors ellene fordul és ezt nem hajlandó idejében meglátni. Páratlan szervező tehetsége volt: alázatos, megnyerő modorú, céltudatos és gondosan tervező, szerény és nem hangoskodó, aki nem önmagát kereste, csak a nemzet napszámosa akart lenni, tehát még az ellensége is kénytelen volt becsülni, ha nem volt elvakult és ostoba. Hamarosan több értékes munkatársa lett, minden áldozatra kész csoport, amelyet lelkisége, bátorsága, nagyvonalú meglátása, szívós akarása hozzá nyűgözött. Vezérkedés nélkül tudott vezetni, magát nem kímélte, csak az ügyet szolgálta; utálta az ünneplést, pedig akkor Gömbös Gyula és sok szabósegéd is arról álmodozott, hátha belőle is kikerülne valami kisebb méretű Hitler. Kerkai szervezd módszere annyira bevált, hogy öt év múlva a KÁLÓT már az egész országban gyökeret^ vert. Megszerezte a volt Szapáry-kastélyt Erden, és ott folyt rendszeresen a vezetők képzése, akik aztán a helyi csoportokat hozták létre. A vezetők zárt lelkigyakorlatot végeztek, majd szakszerű tanfolyamon vettek részt. A téli nagy tanfolyam három hónapig tartott és igen komoly vizsgával zárult. A tan tervet a mozgalom igényei szerint állították össze, munkaközösségnek kell tulajdonítanunk. És ebbe szorosan bele kell sorolnunk azokat is, akiket nem szűnt meg imákért ostromolni: a szerzetesrendek tagjait és főként a szemlélődő rendek névtelen vezeklőit... A KALOT-mozgalom, tudjuk, még virágkorában derékba tőrt. 1944 végén Kerkai atya a német és az orosz tűzvonalon áthatolva Debrecenből igyekezett a mozgalmat az egész országban talpra állítani, sikertelenül. Életének utolsó jelentős műve a falusi asszonyok lelkigyakorlatos mozgalmának megszervezése a veszprémi egyházmegye területén. Ennek a feladatnak az elvégzésére Bánáss László megyóspüspök maga kéri és bízza meg — Rákosi Mátyás tudtával és engedélyével... Az egyházi iskolák államosítása ad erre módot. Nővérekből toboroz vállalkozó szellemű, áldozatoktól vissza nem riadó, apostoli lelkületű munkatársakat. Maga készíti elő őket erre a szokatlanul kemény ugartőrésre. A nővérpárok végigpásztázva Somogyot és Zalát eljutnak a legelhagyatottabb körülmények között sínylődő pici falvakba is. Az atya pedig mint jó testvér aggódva várja a hazaérkezőket a kaposvári állomáson, és fogadja tömör tájékoztató jelentésüket, Időközönként pedig... (Folytatás a 115. oldalon)
