A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

113 község igényeit elégíti ki. A Könyvosztály hivatott a falvak legényeit magyar népi iroda­lommal és az egyre szaporodó népfőiskolákat könyvekkel el­látni. 1942 végéig sikerül a magyar falvaknak kb. a felét (47%-át) beszervezni 54.000 taggal. Ekkor a KALOTnak már 229 énekkara, 52 zenekara, 81 sportosztálya, 48.169 könyve van. 15 népfőiskolája működik, Jánosiban telepes főiskolája. Ebben nyolchónapos tanfolya­mon munkaközösségben ke­zelt birtokon tanítják meg a sokgyermekes földművescsa­ládok fiait telepes gazdálko­dásra. Az első 28 sokgyer­mekes családból kiképzett le­gény innen rajzik ki 1942-ben a Komárom megyei Egegen léte­sített 400 holdas első telepre, hogy szövetkezeti alapon gaz­dálkodjék. Mindezek a csodával határos sikerek Kerkai atya ne­véhez fűződnek. „Fűződnek”, mert ezeket egy, az atya esz­ményeitől ihletett testvéri a balsors ellene fordul és ezt nem hajlandó idejében meglátni. Páratlan szervező tehetsége volt: alázatos, megnyerő modorú, céltudatos és gondosan tervező, szerény és nem han­goskodó, aki nem önmagát kereste, csak a nemzet napszámosa akart lenni, tehát még az ellensége is kénytelen volt becsülni, ha nem volt elvakult és ostoba. Hamarosan több értékes munkatársa lett, minden ál­dozatra kész csoport, amelyet lelkisége, bá­torsága, nagyvonalú meglátása, szívós akarása hozzá nyűgözött. Vezérkedés nél­kül tudott vezetni, magát nem kímélte, csak az ügyet szolgálta; utálta az ünnep­lést, pedig akkor Gömbös Gyula és sok sza­bósegéd is arról álmodozott, hátha belőle is kikerülne valami kisebb méretű Hitler. Ker­kai szervezd módszere annyira bevált, hogy öt év múlva a KÁLÓT már az egész országban gyökeret^ vert. Megszerezte a volt Szapáry-kastélyt Erden, és ott folyt rend­szeresen a vezetők képzése, akik aztán a helyi csoportokat hozták létre. A vezetők zárt lelkigyakorlatot végeztek, majd szak­szerű tanfolyamon vettek részt. A téli nagy tanfolyam három hónapig tartott és igen komoly vizsgával zárult. A tan tervet a mozgalom igényei szerint állították össze, munkaközösségnek kell tulajdonítanunk. És ebbe szorosan bele kell sorolnunk azokat is, akiket nem szűnt meg imákért ostromolni: a szerzetesrendek tagjait és főként a szemlélődő rendek névtelen vezeklőit... A KALOT-mozgalom, tudjuk, még virágkorában derékba tőrt. 1944 végén Kerkai atya a német és az orosz tűzvonalon áthatolva Debrecenből igyekezett a mozgalmat az egész országban talpra állítani, sikertelenül. Életé­nek utolsó jelentős műve a falusi asszonyok lelkigyakorlatos mozgalmának megszervezése a veszprémi egyházmegye területén. Ennek a feladatnak az elvégzésére Bánáss László megyóspüspök maga kéri és bízza meg — Rákosi Mátyás tudtával és engedélyével... Az egyházi iskolák államosítása ad erre módot. Nővérekből toboroz vállalkozó szellemű, áldozatoktól vissza nem riadó, apostoli lelkületű munkatár­sakat. Maga készíti elő őket erre a szokatlanul kemény ugartőrésre. A nővér­párok végigpásztázva Somogyot és Zalát eljutnak a legelhagyatottabb körülmények között sínylődő pici falvakba is. Az atya pedig mint jó testvér aggódva várja a hazaérkezőket a kaposvári állomáson, és fogadja tömör tájékoztató jelentésüket, Időközönként pedig... (Folytatás a 115. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents