A Szív, 1989 (75. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

96 saját képességeiben is éppoly örömmel és hálával tudjon gyönyörköd­ni, mint a felebarátaiéban, vagy egy napfelkeltében, egy vízesésben vagy egy elefántban. Azt akarja, hogy végül minden ember valameny- nyi teremtményben (még önmagában is) pompás és kitűnő alkotást tudjon látni. Minél előbb ki akarja irtani belőlük az állati önszere- tetet. De attól tartok, távolabbi célja az, hogy egy újfajta önszeretet­tel kárpótolja őket: szeretetet és hálát oltson beléjük mindenkiért, közöttük saját magukért is. S amikor igazán megtanulták, hogy úgy szeressék felebarátai­kat, mint önmagukat, akkor szabad lesz úgy szeretniük önmagukat, mint felebarátaikat. Mert sohase feledkezzünk meg az Ellenségnek er­ről a legvisszataszftóbb és legérthetetlenebb jellemvonásáról: Ő való­ban szereti ezeket a szőrtelen két/ábúakat, akiket teremtett, s jobb kezével mindig visszaadja nekik azt, amit bal kezével elvett tőlük. Minden törekvése az lesz tehát, hogy teljesen elterelje az ember figyelmét az önmagával való foglalkozástól. Sokkal jobb néven veszi, ha valaki nagy építésznek vagy nagy költőnek tartja magát, s azután nem gondol vele többet — mint ha azzal emészti erejét és idejét, hogy rossz költő vagy rossz építész voltán rágódik. Felkészülhetsz rá, hogy akár fe/fuvalkodást, akár hamis szerénységet sugalmazol gondo­zottad szívébe, az Ellenség megérteti vele: nem kívánja Ő azt senki­től, hogy saját képességeiről bármiféle véleménye is legyen. Fejlessze ki tehát tehetsége legjavát anélkül, hogy előre pontosan meg akarná határozni: milyen hely illeti meg őt a hírnév templomában. Próbáld meg ezt az intelmet mindenáron kivetni gondozottad leikéből. Az Ellenség úgyszintén megkísérli, hogy valósággá tegye benne azt a ta­nítást, amelyet mindnyájan vallanak ugyan, de érzéseikkel nem na­gyon tudják elfogadtatni, hogy ti. nem ők teremtették magukat, hogy talentumaikat ajándékul kapták, és hogy éppúgy büszkék lehet­nének a hajuk színére is. Az Ellenség egyébként mindig és minden úton-módon azon lesz, hogy gondozottad ne foglalkozzék ezekkel a kérdésekkel. Neked viszont állandóan fel kell vetned előtte ezeket a kérdéseket. Az Ellenség még azt sem szereti, ha az ember a bűnei­vel bíbelődik. Ha megbánta, mielőbb fordítson hátat azoknak, s fi­gyelmét kifelé kösse le: ez fogja legjobban megnyerni Ellenségünk tetszését. Szerető nagybátyád: Csűr-Csavar «« Stw ■ -sím--------------MW--------------UV----------V V-----------­A SZÍV SZERKESZTŐSÉGE EZÚTON KÖSZÖNI A KARÁCSONYI ÉS AZ ÚJÉVI JÓKÍVÁNSÁGOKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents